Írta: Pécsi István (Magyar Turf)

Vána a nyerő, mindenki elégedett

Ha nem ismerném a cseh lóversenysport felépítését elkezdeném sajnálni őket, mert milyen sportág az, ahol minden évben a csúcsversenyt egy a hatvanas évei felé közeledő zsoké nyeri, a saját idomítottjával, ráadásul már harmadszor. Hol vannak a többiek? Éppen ez a slusszpoén, Jozef Vána egy olyan országban verhetetlen, ahol félezer ló ugrál évente gáton és akadályon, hatalmas tudású trénerek felkészítésével és klasszis fiatal lovasokkal a nyergükben. Nem véletlenül a közel 20.000 néző szinte mindegyike a rekorderek- rekorderének szurkolt és önkívületi állapotban üvöltött a finisben, amikor Vána előbb Valldemoso, majd a tréningtárs Sixteen mellett is simán ellovagolta Tiumen-t és megnyerte pályafutása nyolcadik Velkáját. Lovasként, mert trénerként már kilenc sikernél tart, ebből hat az utolsó hat évben született.

 

Ezért írtam mindenki elégedetten mehetett haza az ország nemzeti ünnepéről, egy olyan társadalmi eseményről, amiről sajnos itthon egyelőre csak álmodozhatunk. Már az első futam előtt egy órával hatalmas érdeklődést tapasztaltunk, ekkor persze még csak a vendéglátós helyeknél, amelynek száma, minősége és árfekvése is a tökéletesség határát súrolta. A helyiek tudják a népet etetni és itatni kell a garantált sikerhez. Az angolok a hagyományok szerint utóbbit részesítették előnyben, tetszett is nekik a buli, még a szokásosnál is lazábban öltöztek a hirtelen igencsak hűvösre fordult időben, az eső ezúttal elkerülte a pályát, a metsző szél azonban „pardubicésre” alakította a körülményeket. A Telivér farm tulajdonosa a „pardubicei újonc” Pálfi Gábor is elragadtatással beszélt a látottakról, egyedül az öltözködésnél hibázott az elegáns őszi viselet helyett jobban jött volna a téli elegancia favorizálása.

Apropó favoritok, nem csak a nagydíjban a keretprogramban is remekeltek az esélyesek, talán az ideálishoz közelítő feltételek miatt, ugyanis az éjszakai eső éppen annyit puhított a pálya talaján amire szükség volt és a szántás sem lett nehéz tőle.

Az első futamban a hároméves gátban a csodálatos Registana első csikója Regine keltette fel a figyelmünket, egyelőre azonban csak kullog anyja nyomdokai után, a tréner Cestmir Olehla másik lovaHegnus ér haza.

A másodikban az utánpótlás korosztály a négyévesek nagy akadályversenyében a champion zsoké Jaroslav Myska bizonyítja, hogy idomárként is van keresnivalója, miután start-cél győzelmet arat az ír tenyésztésű Love The Win-nel.

Csalódás számomra a 4500 méteres Cena Vltavy, a Szlovákiában nagyon eredményes Zagroskudla végig a mezőny végén kiszakadva kullog Brecka barátunkkal és már fél táv előtt kitör egy szabad ló miatt, igaz előtte kétszer is csak átesik az akadályon. Katasztrofális pardubicei premierjét még érthetetlenebbé teszi, hogy a Topolcianky-ban mögötte végző Lingarry végig jó pozícióban galoppozik, végül hatodik, az Olehla idomítás a hatéves Ronino (Jarolsav Myska) a könnyű nyerő.

A 4100 méteres gátban is jön a papír a lengyel- cseh tréner Wrobleski négyévese Sokol (Dusan Andrés) ellenállhatatlan és nagy örömet okoz a hazánkban is jól ismert Ds Pegas istállónak.

Az ötödikben a 3300 méteres Poplerben végre egy komoly szlovák siker, Cardam második Breckával, a favorit Ursan kedvencemmel Josef Bartos-sal verhetetlen.

Az egykori félvér versenyben az 5200 méteres Cena Labe-ban már régóta futhatnak telivérek, ám én bízom az egyetlen félvér, a két éve első Tomis győzelmében. A Nagy Angolnál vége a reménykedésnek, a francia Julien Lemée elrepül róla. Van aki nála is gyengébben muzsikál a hétéves favorit Ignacio magát és több ellenfelét is megtréfálja az Ír Bank-nél, hirtelen többen is kiszállnak a versenyből. Nikas nem hibázik, Dusan Andrés jól „pumpál” és küzdelemben megveri a korábban sokkal jobbnak tartott Belmont-tot (Josef Bartos).

A klasszikus steeple-ben, 4100 méteren a startproblémás Rabbit Well-t megint kergeti egy darabig lovásza ostorral. Az akció sikeres, a ló elindul, később azonban váratlanul elfárad és csak negyedik. Brecka favorit lova Palm Island sajnos lesántul a második kör elején, a másik szlovák a korábban a Kincsem Parkban is első Saturnino sokáig elmegy a csapattal, az utolsó akadályt a hetedik helyről viszont már kikerüli vele Lukas Matusky, miután kétszer is nagyon bizonytalan. A nyerő is jó ismerősünk a Kincsem Díj második All About Sam elszórja a mezőnyt, régi jó barátommal Bohuslav Mátl-val, akivel még Angliában dolgoztunk együtt.

Ekkor érkeztünk el a 121. Velká pardubickához, a futamhoz amire mindenki vár egy éve Csehországban, ami minden lóversenyben szereplő álma, amiért a futtatók súlyos milliókat áldoznak versenylovakra. A reggeli állatorvosi vizsga után 14 lóra csökken a mezőny, Tiumen pedig akkora favorit, hogy még kétszeres pénzt sem fizet a buki. Hiába semmi értelme rá fogadni, mindenki Vána lázban ég, így senkit nem érdekel az osztalék.

Néhányan generáció váltásra számítanak, hiszen több tehetséges fiatal ló is a mezőnyben, akik megcsíphetik az öregeket. Többen viszont arra figyelmezetnek, a Velká 6900 méteres távja nem gyerekeknek való, szükség van rutinra és az évekre, hogy legyen kellő állóképesség. A parádén újra látjuk az utolsó triplázót, a kis Peuránt, aki még mindig nem hiszi el, hogy nem kell futnia és nagyon felhúzza magát.

Mire elérkezik a start, a lelátó mögül is mindenki előre jön, így a szokásos képet látjuk, emberek tízezrei, lényegében teltház  A hangulatra semmi panasz, a start pillanatában elszabadul a pokol, mindenki teli torokból ordít, aztán kis szünet majd jön a félelmetes Taxis. A világ legnagyobb akadálya, a hatalmas sövénnyel és az ötméteres árokkal mögötte. Egy ló már zsoké nélkül, így Zulejka csak egy elcsúszott nyereggel támadja az ugrást, bent a bolyban, elől Sixteen, hátul Tiumen és Vána. Előbbinek semmi gondja, utóbbi viszont kis híján befejezi a versenyt. Vána ugyanis addig vár, míg siketül kifognia az egyetlen kiesőt Karlsbad-ot, aki viszi magával az árokba. Tiumen óriásit hibázik, nem tudja átugrani az árkot és jóval a szélét jelző homokcsík előtt landol. A közönség már sikítozik, egyetlen ember marad nyugodt Vána, mégiscsak 25. alkalommal próbál túljutni az akadályon, kapaszkodik a lengyel herét fejében, az csodával határos módon nem bukik fel, sőt még a földön fekvő Marcel Novák-ot kikerüli. Döbbenetes látvány, amit persze pontosan csak a futam után a kivetítőn látunk, azt ellenben élőben is, hogy az Ír Bank-nél Vána hátránya jelentős.

Sixteen változatlanul az élen, a tempó közepesen erős, a mezőny hibátlanul ugrik, Tiumen színeit pedig minden kilométernél egyre közelebb látjuk a fronthoz. Sokáig semmi, aztán a Nagy Víznél a fiatal Klauskiszáll, pontosabban megbotlik, Myska meg elszáll. A Nagy Angolnál Vána már az élmezőnyben, a körpályára kiérve negyedik, az utolsó akadálynál harmadik, a célban pedig már első. Az ünneplés nagy, de lehetne nagyobb is, ha a rendezők nem zárják el a nyerő útját és Vána felmehet az őrjöngő rajongók elé.

Hosszú díjátadás, himnusz kis bakival és indulhat a zarándoklat a pályán. Ez volt a Velká napja 2011-ben, mi pedig elindulunk haza és sokadszor is megállapítjuk a csehek tudnak élni az értékeikkel, tisztelik a lóverseny hagyományaikat, aminek minden év októberében egyre látványosabb az eredménye.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tavoszlop.blog.hu/api/trackback/id/tr573303789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása