A tegnapi napon megkezdődött Nagy Britannia legtekintélyesebb lóverseny eseménye, a Royal Ascot, az ötnapos Ascot-i míting. Valóságos tobzódásban vehetnek részt a lóverseny barátok, egymást érik a kiemelt versenyek, világsztár lép világsztár sarkára a mázsaházban csakúgy, mint a lelátókon. A fesztivál során tizenhat Group besorolású versenyt futnak és több, mint 3 millió font sterling talál új gazdát versenydíjak formájában.
A versenypályát 1711-ben Anna királynő alapította, saját birtokán, egy Berkley grófságbeli széles mezőn, afelett érzett örömében, hogy ott teljes sebességgel ki tudta lovagolni hű hátasát. De nem csupán a pálya létrehozására volt gondja a Stuart-házi uralkodónőnek, hanem arra is, hogy Her Majesty's Plate néven díjat írjon ki. E versenyt még abban az évben, augusztus 11-én futották, hét ló indult benne, s hogy akkortájt mennyire más volt a lóversenyzés, az bizonyítja, hogy mind a hét lónak három, egyenként négymérföldes heat-et (futamot) kellet teljesítenie rövid pihenők után, 12 stone-t (75 kg) cipelve. Ráadásul akkor Ascot-ot sem Ascot-nak, hanem East Cote-nak hívták. Bár a nyertes nevét sajnos nem jegyezte fel a történelem, annyit tudunk, hogy mindegyikük hatéves vagy idősebb English Hunter fajtájú ló volt. A győztes díja egy erszény volt, amelyben 100 aranyguinea csilingelt.
A Royal Ascot versenysorozat története az idők homályába vész, versenyek voltak hébe-hóba, de az első négynapos mítinget csak 1768-ban tartották. Sokan 1807-et a Gold Cup megalapítását tartják történelmi kiindulópontnak.
Az Ascot-i pálya jogállása érdekes. Bár az uralkodó vagyonának része, örökölheti és örökül hagyhatja, de nem haszonélvezője az ott keletkező nyereségnek, s az 1813-as Act of Enclosure-nek (Lelátó törvény) köszönhetően nem is adhatja el. A parlament így gondoskodott a lóversenybarátokról. 1813-ban!
A versenysorozat tekintélyét a megjelenő világklasszis lovak, zsokék és trénerek mellett az is emeli, hogy II. Erzsébet királynő minden évben családjával együtt részt vesz az összes versenyen, s három díjat is személyesen ő ad át (Gold Cup, Royal Hunt Cup, The Queen's Vase).
A már említett tobzódás egyáltalán nem volt túlzás, a tegnapi napon három Group 1-es versenyt futottak egymás után alig másfél óra leforgása alatt. Lássuk őket sorban.
Queen Anne Stakes
A már említett Anna királynővel kapcsolatban már láttunk érdekes dolgokat, a róla elnevezett díjjal sincs ez másként. Az 1840-ben alapított díjat először Trial Stakes-nek nevezték, hároméves és idősebb lovaknak írták ki, mérföldes távra. A verseny első győztese Flambeau volt, sőt 1841-ben is őt ünnepelhette a közönség. 1930-ban vette fel a verseny a Queen Anne Stakes nevet, s addigra jócskán le is zárult a duplázni tudók névsora (Toastmaster 1885-1886, Worcester 1895-1896, Dean Swift 1906-1907). Az 1971-ben bevezetett, napjainkban is érvényes versenybesorolás szerint először Group 3-as, majd 1984-től Group 2-es lett a futam, végül 2003-ban nyerte el végső formáját, s a korhatárt is felemelték háromról négyévesre. A vitt teher méneknek egységesen 9 stone (57 kg), kancáknak 3 font (1.5 kg), a déli féltekéről érkezett telivéreknek 1 font (0.5 kg) egedmény.
A Godolphin istálló minden esztendőben kötelességének, de legalább is szívügyének tartja, hogy megnyerje ezt a versenyt, hiszen minden idők legsikeresebb Queen Anne tulajdonosa a Dubai-i istálló. A legsikeresebb tréner Saeed bin Suroor: Charnwood Forest 1996, Allied Forces 1997, Intikhab 1998, Cape Cross 1999, Dubai Destination 2003, Refuse to Bend 2004, Ramonti 2007. A verseny legsikeresebb lovasa, pedig ki más lehetne, mint Frankie Dettori, hat győzelemmel, bár nem mindig Sheik Mohamed-nek lovagolt: Markofdistinction 1990, Allied Forces 1997, Intikhab 1998, Dubai Destination 2003, Refuse to Bend 2004, Ramonti 2007. Ugyancsak hat győzelem áll a legendás Sir Gordon Richards neve mellett is: Sunderland 1925, Sundry 1927, Coldstream 1931, Fair Trial 1935, Pambidian 1949, Southborne 1952.
Az idei versenyben tíz ló indult, s a kőkemény pej kanca Goldikova (Anabaa – Born Gold, Blushing Groom) lett a győztes. Az ötéves szupersztár Franciaországból érkezett, hogy mindenkit legyőzzön Ascot-ban, s győzelme tovább növelte eddigi fantasztikus sikereinek számát. A tegnapival együtt kilenc Group 1-es versenyt nyert, amelyek közül kiemelkedik, hogy 2008-ban és 2009-ben a Santa Anita Park-ban elhódította a Breeders' Cup Mile trófeáját, így örvendeztetve meg tenyésztő tulajdonosait, a Wertheimer fivéreket Alain-t és Gerard-t. Olivier Peslier-n kívül zsoké még nem ülhetett nyergében, s nem volt ez másként tegnap sem. Hogy a jó szereplés előre borítékolható volt, jól mutatja, hogy a bukmékerek 11/8 felett nem mertek fogadást kötni a kancára. Goldikova életnyereménye, beleszámítva a most nyert összeget, amely 75 font híján 142.000, immár meghaladja a 2,660.000 fontot. Trénere a Chantilly-ban dolgozó Freddie Head mester. A Head lóverseny-dinasztiát képviselő idomár, hatszoros francia zsokéchampionként vonult vissza az aktív versenyzéstől 1997-ben. Az ő istállójában ropogtatja a zabot Marchand d'Or is.
A látványos futam remek küzdelmet hozott, amely végén Goldikova nyakhosszal előzte meg a Queen Anne tavalyi győztesét a szintén ötéves Paco Boy-t (11/4), Richard Hughes-zal nyergében. A hármasbefutót játszók örömére, vagy éppen bosszúságára Dream Eater (50/1) az ír Jimmy Fortune-nel galoppozott át a célon harmadiknak 3 ¼ hosszra a másodiktól. A Magyarországra a hétvégén másodszor ellátogató Ahmed Ajtebi Calming Influence-n kilencedik.
King's Stand Stakes
A King's Stand távját nem kellett a Queen Anne-éhez hasonlóan változtatgatni, mert eleve egy lerövidített verseny eredményeként született 1860-ben. Míg a tengeren túl Abraham Lincoln elnökké választásának esélyeit latolgatta republikánus támogatóival, s Giuseppe Garibaldi Szicíliában küzdött az egységes Itáliáért, Angliában az okozott nagy gondot, hogy a heves esőzések olyannyira feláztatták az Ascot-i pályát, hogy nem tudták megrendezni a kétmérföldes Royal Stand Plate-t, s helyette a pálya egyetlen használható részén 5 furlongon (1000 méter) futották le a versenyt. Ez bizony nem apró bosszúság, ha a stayer-tulajdonosoknak szempontajait vesszük figyelembe. A verseny neve is megváltozott egyből, Queen's Stand Plate-re, de csak 1901-ig, mikor is Viktória királynő halálát követően a Wales-i hercegként Magyarországon is többször mulatozó VII. Edward király lépett trónra. Az első versenyt Queen of the Vale nyerte, akinek úgy látszik mindegy volt milyen távon indítják.
1973 és 1988 között Group 2-essé minősítették a két esztendeig Group 1-es versenyt. 2005-ben a Global
Tíz lónak sikerült kétszer is megnyernie a díjat: Woolsthorpe 1895, 1897, Kilcock 1898, 1899, Sundridge 1903, 1904, Foresight 1908, 1909, Hornet's Beauty 1911, 1913, Diadem 1919, 1920, Golden Boss 1923, 1924, Gold Bridge 1933, 1934, Elbio 1991, 1993, Equiano 2008, 2010. A legsikeresebb lovas, a legendás Lester Piggott kilenc győzelemmel: Right Boy 1957, Majority Rule 1963, Swing Easy 1971, Abergwaun 1973, Godswalk 1977, Solinus 1978, Never So Bold 1985. Trénerként Vincent O'Brien örülhetett a győzelemnek, szám szerint öt alkalommal: Cassarate 1962, Abergwaun 1973, Godswalk 1977, Solinus 1978, Bluebird 1987. A legsikeresebb tulajdonos egy bizonyos Jack Joel nevű úriember volt, ő négy alkalommal vezethette vissza lovát győztesként: Sundridge 1903, 1904, Nice Prospect 1927,
A hároméves és idősebb lovaknak kiírt versenyben a vitt teher 8 stone 12 font (56.5 kg) hároméveseknek, 9 stone 4 font (59 kg) négyéves és idősebb lovaknak, míg kancáknak egységesen 3 font (1.5 kg) engedmény jár.
Az idei King's Stand 300.000 font sterlinges összdíjazása tizenkettő telivér tulajdonosát csábította Ascotba. A favorit a 7-es számmal versenyző King's Native (5/2) volt, de a 2008-as győztes nem hagyott esélyt az új jelöltnek. A bukiknál 9/2-re beállított francia tenyésztésű Equiano (Acclamation – Entente Cordiale, Ela-Mana-Mou) Barry Hills istállójából másfél hosszal ért haza a második helyezett előtt. A lovaglást a mester fiára, a lakonikus Michael-ra bízta.
A rövid kurzus azért ad okot némi meglepetésre, hiszen Equiano tavaly is megpróbálta elhódítani a címet, de erejéből csak nyolcadik hely megszerzésére futotta. A remek ötéves pejkó élete huszonöt startjából hetedik győzelmét aratta, ebből G1-es a két Ascot-i győzelem. Group 2-ben csak helyezések jutottak neki, G3-ban és Listed-ben is nyeregetett, s ez bizonyára békés méneséveket eredményez majd számára, ha egyszer tulajdonosa a görög származású Lady O'Reily, az Ír Nemezeti Ménes igazgatója úgy határoz, hogy nem versenyezteti többé. A ló életnyereménye kishíján eléri a félmillió fontot.
Equiano azon kevés lovak egyike, akik láthatták nemzeti büszkeségünket, Overdose-t. Ő is ott volt azon a bizonyos Longchamp-i versenyen, a Prix de l'Abbey-en 2008-ban, ahol Mikóczi Zoltán igazi gentleman módjára úgy döntött, hogy nem állítja újra starthoz lovát a visszafújt verseny után. Akkor Equiano kilencedik lett.
Fogadási szempontból remek futam volt az idei King's Stand, hiszen a két helyezést hosszú odds-al rendelkező lovak szerezték, másodinak Markab (14/1) ért célba, a harmadik helyezés Borderlescott-nak (16/1) jutott.
Ha sérülése nem akadályozza a felkészülésben, mindannyiunk, de főleg Mikóczi Zoltán büszkesége, Overdose is ebben a futamban indult volna idén Ascotban.
St. James's Palace Stakes
Szintén komoly hagyományokkal rendelkező verseny a középkori angol királyi rezidenciáról, a Szent Jakab Palotáról elnevezett verseny. Az épület napjainkban II. Erzsébet leányának Anna hercegnőnek londoni rezidenciája.
Az 1834-ben alapított futam első győztesének volt a történelemben a legkönnyebb dolga, ugyanis az Ascot-i nagyközönség egy walkover-nek (verseny nélküli győzelem, ilyenkor csak felvezetik a verseny kihívóra nem lelő lovát) lehetett szemtanúja. A győztes Plenipotentiary volt. Az 1971-es Group 2-es minősítést 1988-ban változtatták Group 1-re, s ezen nem is változtattak azóta. A hároméves mének mérföldre kiírt versenyében általában azok a 2000 Guineas-ben indult lovak találkoznak ismét, akiknek tulajdonosai bíznak még lovuk további jó szereplésében. Amikor a zsokék kimázsálnak verseny előtt, minden esetben a 9 stone-nál (57 kg) áll meg a mérleg mutatója. A verseny összdíjazása ha nem is éri el az előző versenyekét, még így is szép summa, 250.000 font sterling, amely összegből több, mint 141.000 ütöti a győztes telivér tulajdonosának a markát.
A St. James-ben eddig a hatszoros győztes ír veterán Mick Kinane volt a legeredményesebb lovas, Dara Monarch 1982, Brief Truce 1992, Grand Lodge 1994,
Rangos mezőny jött össze az idei versenyre: itt volt a Newmarket-i 2000 Guineas hőse Makfi, a második helyezett Dick Turpin bosszúra vágyott, már csak azért is, mert a Pole d'Essai de Poulains-ben, a francia 2000 Guineas-ben szintén csak a második hely jutott neki. A Newmarket-i futamban az előbbi lovak mögött harmadik helyezett, s később az ír 2000 Guineas-ben győzedelmeskedő Canford Cliffs annak reményében hagyta ki a Derby-t, hogy itt majd megmutatja mit tud. Hearts of Fire-t is nevezték, hogy köszörülje ki a csorbát, amely Rowley Mile-on esett hírnevén. A francia 2000 Guineas-ben kilencedik Siyouni a Csatornán túl szerette volna megmutatni, hogy többre képes. Az idén még nem futott, de kétévesen remekelő Beethoven-ről azt gondolhatta O'Brien mester, hogy ő az inge ujjába rejtett ász. Steinbeck ír negyedik helyén szerette volna javítani, s végül akkor Steinbeck-kel együtt induló Encompassing remélte, hogy nem sereghajtóként ér majd célba, ahogy azt a Curragh gyepén tette. Végül, de nem utolsó sorban egyfajta egzotikumként csodálhatták meg az Ascot-i nézők
A verseny győztese Canford Cliffs (Tagula - Mrs. Marsh, Marju) lett, élete hét versenyéből a negyediket nyerve. Győzelmét előre sejtették a 11/4-es favorit kurzust megállapító könyvesek. Sikerének két Richard is örülhetett. Hughes, a lovas, és Hannon a tréner. Tulajdonosai a Heffer Syndicate, Mrs. Roy és Mrs. Instance (e kettő utolsó bizonyára álnevek).
A mérföldes csatában a derby-győztes Ryan Moore második Dick Turpin (5/1) nyergében, harmadiknak Hearts of Fire (33/1) galoppozott át a célon. Ebben a futamban az angol lósport primátusának lehettünk tanúi, hiszen a francia Suyouni negyedik lett, az amerikai telivér az ötödik. O'Brien mesterre idén rájár a rúd, mert három lova közül a legjobb Beethoven lett aki hatodik helyen végzett, a szintén francia Makfi csak hetedik tudott lenni, míg a két utolsó ló is ír színeket vitt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.