Legjobb barátunk A. Huxley 

"Legfontosabb feladatunk egyike, hogy a lóversenyzésről erőnek erejével lekaparjuk az évtizedek alatt rárakódott rossz arculatot."


Elkártyáztam a gyenge szívem, suhogasd le a szoknyád hajnal, pálinkát lehelek rád szelíden, megháglak nehezen halkan...

  

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége nagykövetségének Andrássy úti palotájában, egy ködös éjjelen a fogadás a végéhez közeledett. A zenekar elcsigázott, egyenruhás tagjai, akik kivétel nélkül mind fiatal, zöldfülű sorkatonák voltak, tátott szájjal bámulták a bálterem közepén álló, enyhén dülöngélő, szikrázó szemű, szmokingos magyar urat. Nem tudták eldönteni sírni, vagy nevetni készül. A magyar virtus már csak ilyen - gondolták magukban. A férfi egyszer csak, amúgy kéretlenül, a két szám között, mit sem törődve az illusztris vendégsereggel, harsány hangon dalolni kezdett. 

  

Jöjj Oroszország, vodka-virág, nevetés nékem az élet. Pincefehérek a volgai fák, tejszínű szűz ez az élet.

  

A zenészek nem értették egy szavát sem, de mindegyikőjüket lenyűgözte a fiatalemberből áradó nyers erő, és amikor P. egy lendülettel kiitta, majd földhöz vágta csiszolt kristálypoharát, amelyben jó másfél deci vodka volt, mindnyájan érezték, hogy nem akárkivel hozta össze őket a sors.

 

Tudták, hogy ha más nem, de ez a jelenet biztosan téma lesz az alatt a szűk hét alatt, amíg visszaküldik őket a frontra. Az ukrán balalajkás gurgulázó hangon valamit a mellette ülő fülébe súgott, amiből a derék Gennagyij Ivanovics Szkorotkin karnagy csak annyit kapott el, hogy „...bozse moj, on szumászsedsij...” (Istenem, ez megőrült). Az angol nagykövet felesége halkan felsóhajtott. - Oh, dear...

Lebukik fejem és úgy zokogok, haloványul bennem a bánat...

Először egy vágott szemű, kopaszra nyírt, belső-ázsiai fizimiskájú legény kapott észbe. Harmonikájával elkapta az egzaltált ritmust, ültéből felpattant a hevenyészve összetákolt, alacsony színpadon és kísérni kezdte P. énekét. Kisvártatva megszólaltak a gitárok, rázendített a trombitás is. A xilofonos sebtében letuszkolt a torkán egy szardíniás zakuszkát, s máris nyúlt az ütőiért.

 

Veretik körülöttem az ősi dobot, szaladok hajnal te utánad...

Csak a halvérű litván nagybőgőst, Vasilauskas tizedest nem érdekelték az események. Tartotta a ritmust, de közben az amerikai légügyi attasé lányát figyelte sóvár szemekkel, aki kacér pillantásokat vetett rá. Mindez utóbbi esemény nem kerülte el az NKVD budapesti rezidensének, Nyikityin őrnagynak a figyelmét.

Ez a csontpufogás, ez a hanti rege, hitemet hirdeti híven. Kataton bálvány légy fekete, hiszen elkártyáztam a szívem. Veretik körülöttem az ősi dobot, szaladok hajnal te utánad... 

A dal magával ragadta a vendégeket. Egyre gyorsuló ütemben tapsoltak, s bámulva nézték, amint P. körül egyenruhás szovjet tisztek egymásba kapaszkodva kört alkotnak, s őrült körtáncba kezdtek. Vasalt csizmák csapódtak a drága parkettára, s vagy két tucat torokból hangzott a ritmus: Hej! Hej! Hej!

 

P. feje felett vitustáncot járt a hatalmas kristálycsillár, s képzeletében egyetlen végtelen pillanattá sűrűsödött az éj, s vele a múlt, a jelen és a jövő. Nem volt háború. Trianon meg sem történt, Horthy Miklós szürke lova Alagon állt az öccsénél Horthy Jenőnél, csak úgy szívességből, mert ugye nem is volt telivér, s a délceg altengernagy valahol Calcutta felé szeli a habokat hajóján, a Novarán. Teleki Pálnak nincs revolvere, mert minden nap elveszik tőle a Parlament kapujában, Molotov és von Ribbentrop egy jót teáztak, de semmiben nem állapodtak meg, Sztálin lemond, mert vissza akar térni a papi szemináriumba és inkább grúz népmeséket gyűjt majd.


Egész éjjel patakokban folyt a pezsgő és a vodka. A követség kertjében, a havas pázsiton kétrét görnyedve hánytak a gyengébb gyomrú francia, angol és német vendégek. Lám, Pesten megvalósult az európai fegyverbarátság.

 

P. utolsó emléke a követségi ankétról az volt, hogy titkos kedvese, Szvetlana Fjodorovna jogtanácsos gyönyörű barna szemeivel ránéz, és azt suttogja: - Dárágúsá...

 

Mint, ahogy a történelem nem ministráns cserkészfiúk vasárnapi zsúrja, úgy nem élünk meg léhaságból és csélcsap mulatozásból – mormolta maga elé félhangosan P., kedvenc önmaga által kitalált mondásainak egyikét, amint az Andrássy úton az Opera felé ballagva a szerkesztőség elé ért. Spiccesen mindig ilyen bölcsességeket mondogatott. Szürke, tompa fényű hajnalba fordult a platánfák felett derengő januári sötét égbolt.

 

Szerette a munkáját, ezért nem gondolta nagy áldozatnak, hogy ilyenkor benézzen az irodába. Egy kávét biztosan kap majd. Skrivanek bácsi, a szerkesztőségnek is otthont adó bérpalota házmestere a járdát sepergette. - Adjon Isten jó reggelt, Pejkó úr! - kiáltotta szívélyesen. Köszönés helyett, P. megkínálta az öreget egy cigarettával, s maga is rágyújtott. Szemben, a Párizsi Nagyáruház földszinti kirakataiban meggyúltak a fények, ilyenkor engedték be a személyzetet. P. a még mindig kedélyesen mosolygó kisöreg kezébe nyomott egy ezüst kétpengőst kapupénz gyanánt, s ügyet sem vetve a hálás szavakra belépett az épületbe. Saját magát is meglepő könnyedséggel szökdécselt a legfelső szintre.

 

A hatalmas szerkesztőségi irodában, ahol rendszerint oly nagy a nyüzsgés és a sürgés-forgás, mint egy piacon, csak két ember volt. Egyikük, a hirdetés és reklám szervező Krupp úr, az agyafúrt vigéc, egy bőrkanapén aludt ruhástól. Biztos megint összeveszett a felségével – gondolta P. A másik személy Szepessy Aliz volt, a főszerkesztő titkárnője. A lány szórakozottan bámulta az asztalán álló szikvizes palackot. Nem hallotta meg P. lépteit, s azt sem vette észre, hogy a férfi megáll íróasztala mellett. Merengéséből felriadva P-re szegezte szürke szemeit. - Jó reggelt Pejkovszkij herceg – mondta kicsit gúnyosan. Milyen volt a fogadás az oroszoknál? De ne is mondja, mert látom magán. Odateszek egy feketét. Ha megitta, hívjon taxit és menjen ki a főnökhöz Zuglóba. Interjút akar magának adni. Azt mondta sürgős. P. nem teljesen értette, hogy miért akar interjút adni neki a főszerkesztője, de már megszokta, hogy ilyen apróságokon ne akadjon fenn. Ha Zólyomi Hubert most akarja látni, biztosan jó oka van rá...

***

Garantáltan valamilyen második világháborús téma lenne a tárgya a fent említett interjúnak, csakhogy jelen esetben Zólyomi főszerkesztő helyett Horváth Zalán, a Távoszlop első embere ül velem szemben, és nem hadi eseményekről, hanem a magyar lóversenyzésben történtekről kíván velem beszélni. Ennek a szokatlan, házon belüli interjúnak az az apropója, hogy Horváth urat a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kinevezte a Lóversenyzést Felügyelő Bizottság (LFB) tagjává.

 

1991-ben a földművelésügyi miniszter a pénzügy miniszterrel 20/1991. számú közös rendeletüknek 11. paragrafusában „a versenyek tisztaságának ellenőrzésére, felügyeletére” létrehozta az LFB-t. A rendelet által életre hívott grémium a következő tevékenységét folytatja:

 

a. kijelöli a versenyzsűri tagjait,

b. ellenőrzi a versenyzsűri tevékenységét,

c. kiadja a versenyek részvételi szabályait,

d. kiadja a működési, versenyzési engedélyeket zsokék, hajtók és idomárok számára.

 

Szintén az LFB dönt a versenyzsűri döntései ellen beadott fellebbezésekről. Felelősségteljes feladatuk végrehajtása felett érzett örömükbe azonban annyi üröm vegyül, hogy a bizottság tagjai sem fogadást nem köthetnek, sem lovat nem futtathatnak.

 

- Horváth úr. Ön, mint az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület alapító tagja, az Nemzeti Összefogás Futtatói Klub meghatározó személyisége, milyen érzésekkel fogadta a kinevezést, amelyhez ezúton is szeretettel gratulálunk.

 

- Köszönöm szépen. Bizony bánom, hogy egy ilyen remek, hasznos kis kanca, mint Nemzeti Összefogás pályafutását, már csak mint egyszerű kívülálló szemlélhetem, de nem volt kérdéses, hogy elfogadom-e a kinevezést vagy sem. Úgy érzem, hogy az a szívós és kitartó munka, amelyet megalakulása óta folytat az egyesület most meghozza majd gyümölcsét. Kevés példa van arra hazánkban, hogy egy alulról szerveződő, polgári mozgalom prominensei végül valóban felelős, meghatározó pozícióba kerülnek egy adott területen. Lám, ez most mégis megtörtént. Nem hiába demonstráltunk a Kincsem Parkban, nem hiába végeztünk rendkívül aktív lobbi tevékenységet. Bizonyos értelemben még a Távoszlop életre hívása is az egyesület céljait szolgálta.

 

- Mikor nevezte ki a miniszter az új LFB-t és kik kerültek a testületbe?

 

- Kinevezésünk 2011. január 1-i hatállyal érvényes. Öt főből áll a csapat. Az LFB elnöke Szécsi Rezső, aki már öreg motorosnak számít a szakmában, elkötelezettsége a sport iránt nem kérdéses. Rajta kívül tulajdonképpen mindenki új fiú. A jogász végzettségű Dr. Fülöp Géza és Dr. Lovászy Csaba biztosítja, hogy a törvények szelleme az LFB munkájában maximálisan érvényesüljön, Dr. Jármy Miklós állatorvos, nemzetközileg elismert dopping szakértő feladatköréhez nem is fűzök további magyarázatot. Jómagam kinevezését az előbb említett társadalmi munka mellett az Új Nemzeti Lovas Programban való részvételemnek köszönhetem, s ne feledjük, hogy évekig voltam hendikepper a Kincsem Parkban. A bizottságon belül én látom el a szóvivői teendőket is.

 

- Csak mellesleg hadd kérdezzem meg: a hendikepperi pályafutásának miért lett vége? Tudomásom szerint remek munkát végzett.

 

- Ebbe most ne menjünk bele. A múltat lezártuk, csak előre tekintünk, nem nyalogatjuk a régi sebeket. Akkor teljesen kilátástalannak tűnt az ágazat jövője. Nagyon fontosnak tartom azonban, hogy egy gondolat erejéig még visszatérjek az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesülethez, mert a Távoszlop hasábjain is szeretném megköszönni a tagok önzetlen munkáját. Az én kinevezésem egy csapatsiker eredménye, és megígérhetem az egyesület tagságának, hogy munkámat olyan tisztességes, elfogulatlan szellemben végzem majd, amellyel megalkottuk az egyesületet. Munkámhoz nagy lendülettel állok hozzá, mert úgy vélem, hogy a bizottság tekintélye az elmúlt időkben bizony megkopott. A testület és én is fő feladatunknak tartjuk, hogy helyreállítsuk a versenyszervező, a versenyintézőség (V.I.) és az LFB közti egyensúlyt, mert enélkül egy fikarcnyit sem fog változni a magyar lóversenyzés helyzete.

 

- Milyen érdemi döntésekre készülnek a közeljövőben?

 

- Rengeteg feladatunk van. Az LFB-ben egyetértés született arról, hogy munkánkat az átláthatóság, következetesség, egyenlő mérce elvek alapján kezdjük és folytatjuk a jövőben.

 

Átláthatóvá kívánjuk tenni a fogadási rendszert a bizottság számára. A jövőben az LFB-nek hozzá kell férnie minden fogadási információhoz.

 

- Miért van erre szükség?

 

- Mélyebb szintű elemzésekkel, idősoros adatbázisok felállításával szeretnénk elejét venni mindenféle fogadási manővernek a jövőben. Ez nemcsak a V.I. és a versenyszervező szempontjából fontos, hanem rendkívüli hangsúlyt nyer a fogadókkal szemben is. Ki akarna játszani egy olyan közegben, ahol nem követnek el mindent a versenyek tisztasága érdekében?

 

A fogadási rendszer fejlesztése szintén elengedhetetlen. 2012. január 1-i határidővel új fogadási rendszert kíván kiépíteni a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Fejlesztési Bank. Egy francia és egy svéd cég már komoly tárgyalásokban áll az illetékesekkel.

 

- Privatizálni akarják a fogadásszervezést?

 

- A csudákat! A szervezés marad állami kézben, csupán új rendszert vásárol a tulajdonos, amelynek a lényege az országos lefedettség lesz. Hogy ez pontosan újabb fogadóirodák létesítését jelenti, vagy kooperációt a Szerencsejáték Zrt. már kiépült hálózatával, ez még a jövő zenéje. Minden esetre komoly támogatottságot élvez egy olyan ötlet is a szakmán belül, hogy a vendéglátóhelyek felé nyisson a fogadásszervező. Ez konkrétan azt jelenti, hogy bátorítanák az étterem és söröző tulajdonosokat, hogy csatlakozzanak a kiépülő, új hálózathoz.

 

- Gondolja, hogy egy szombati vagy vasárnapi vendéglői forgalmat annyira megdobna a fogadás, hogy megéri majd a kocsmárosoknak mindenféle engedélyekkel és elszámolásokkal bajlódnia, külön embert alkalmazni kasszásnak?

 

- Nem csak a hétvégékről van szó. Akármelyik fogadási rendszer nyeri majd a tendert, az új szisztéma segítségével külföldi versenyekre is lehet majd fogadni. Azt hiszem ez már csábítóbban hangzik. Megértheti akárki, hogy egy megváltozott fogadási rendszerben, ahol nemzetközi kitettség is előkerül miért nem elég az LFB-nek csak annyit tudnia, hogy mennyi volt az aznapi forgalom.

 

-Ahogy beszélt, egyre lelkesebb és lelkesebb lett. Látszik Önön, hogy szétfeszíti a tettvágy. Hogyan viszonyulnak ehhez a szakmai környezetében.?

 

- Az LFB-ben mindenkinek hasonló a hozzáállása, és a versenyszervezővel is sikerült megütni azt a hangot, már a legelső percben, hogy okkal legyünk optimisták a jövőt illetően. Hadd tegyem hozzá, hogy Haál Gábor személyében rendkívül konstruktív és rugalmas gondolkodású igazgatója van a Nemzeti Lóverseny Kft-nek. Jobb partnert nem is kívánhatnánk. Bár azt hiszem, Önnek nem kell bemutatni Haál urat.

 

- Nem bizony. A vele készült interjú végén váltottunk még néhány szót személyesen. Akkor mondta, hogy neki világ életében a „fair play” volt a mottója.

 

- Akárcsak nekünk, s ez nem csupán a fogadásokra érvényes. Az LFB eltökélt célja, hogy a pályán is érvényesíti a „fair play” szabályait és ezt a zsokékkal, hajtókkal is betartatja. Ide értem még az ostorhasználatot is. A fogadókkal szembeni korrektséget már érintettük, de a lovakkal szembenit is ide kell venni. Könyörtelenül le akarunk csapni minden rendű és rangú dopping próbálkozásra. Jármy doktor úr túl azon, hogy nemzetközileg is magasan elismert szaktekintély ebben a témában, megalkuvást nem ismerő állatvédő. Nem szeretne senki a kezei közé került doppingoló lenni, erről biztosíthatom. De tovább megyek: ide vettük a pálya vendéglátóhelyeinek árképzését is, hogy ne legyenek – csúnyán mondom – lehúzások, aránytalanul magas árak a büfékben és a Panoráma Étteremben. Ki érzi jól magát ott ahol, egy sör 600.- forintba kerül? Ebben a témában már meg is történtek a változások.

 

- A beszélgetés elején említette az egyenlő mérce elvét. Ez alatt mit ért?

 

- Nem lesznek a jövőben következetlenségek a retorziókkal kapcsolatban. Ha először pénzbírságra ítélnek egy lovast, majd elveszik az ostorát, s végül eltiltást kap, azt mindenkire ugyanúgy alkalmazzák majd korra, sikerességre, nemzetiségre és nemre való tekintet nélkül. Az LFB-nek szándékában áll a Magyar Ügető Versenyszabályzat (MÜSZ) és a Galopp Versenyszabályzat (GVSZ) módosítása, s egy olyan kézikönyv összeállítása, amely segíti a V.I. munkáját vitatott esetekben, a következetességet megőrzendő.

 

- A miniszteri rendelet értelmében Önök adják ki az engedélyeket is. Itt várható valamilyen reform?

 

- De még mennyire! Konkrét példát szeretnék említeni. A MÜSZ csak nagyon homályosan és kétértelműen rendelkezik arról, hogy miként lehet külföldi licensszel itthon versenyezni. Van egy konkrét esetünk, ahol úgy érezzük, visszaéltek ezzel a joghézaggal. Természetesen ennek véget vetünk, és ebben a versenyszervező is maximálisan mellénk állt.

 

- Szóvivői minőségében gyakran találkozunk majd remélem.

 

- Remélem én is. Pontosan idevág, így engedje meg, hogy erről is beszéljek egy kicsit, ugyanis a kommunikációs stratégiaváltás is várható. Felmerült annak a lehetősége, hogy az LFB külön honlapot indít majd. Ez azért is jó ötlet, mert a bizottságnak eddig olyan imázsa volt, mint amilyen egy titkos társaságé, akik ülésezgetnek, döntenek erről-arról, és szóbeszéd útján majd mindenki értesül a hírekről. Így fordulhatott elő az, hogy a lóverseny berkein belül terjengő pletykák a szárnyaikra vették a bizottság működését is. Ha van valami, amit mindenáron el akarunk kerülni, akkor ez az.

 

- Térjünk vissza tervekhez. Milyen kötelezően megoldandó feladatok várnak az LFB-re?

 

- Számunkra a vállalt munka és a lóversenyzés előremozdításának az ügye a kötelező feladat, de tudom mire gondol pontosan. Régóta várat magára az utánpótlás kérdés megoldása és a tréner, lovas, hajtó oktatási és továbbképzési program beindítása. Szerencsére tavaly már volt egy idomár továbbképzés. Morgolódtak eleinte az érintettek, mondván mit tanulhatnak még ők, de a kurzus után, mintha mindenki egy kicsit csendesebben ment volna haza, mint ahogyan érkezett. Ráadásul vannak olyan területek, a doppingra gondolok, ahol elkerülhetetlen a meglévő tudás állandó bővítése. A továbbképzési program kidogozása folyamatban van, folytatása következik. Az utánpótlásról annyit tudok mondani, hogy idén szeptembertől a Jerikó Keresztény Humán Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola beindítja a Széchenyi István galopplovas tagozatot, és ehhez külön gimnáziumi előkészítő tanfolyamot is indít. (www.jeriko.atw.hu)

 

- Ezt magam is láttam testvérlapunkban a Magyar Turfban reklámozni. Derültem is. Keresztény gimnázium és zsokéképzés? Lesz majd póker szakkör is, esetleg snapszer és snóbli szemináriumok?

 

- Mivel régóta ismerjük egymást, ezt most elnézem a szerkesztő úrnak. Legfontosabb feladatunk egyike, hogy a lóversenyzésről erőnek erejével lekaparjuk az évtizedek alatt rárakódott rossz arculatot. Véget vetünk annak a tévhitnek, hogy lóverseny egyenlő a szerencsejátékkal, hogy kétes egzisztenciájú emberek gyülekező helye a Kincsem Park. Biztos önnel is előfordult, hogy amikor új társaságban ismerkedik, és elmondja, hogy jár lóversenyre, vagy azt kérdezik először, hogy nincs-e sok csalás, vagy azt, hogy van-e egyáltalán lóverseny.
Azt szeretnénk, ha minden lóversenyzésben érdekelt személy és szervezet megértené:egy év türelmi időt kaptunk az állami tulajdonostól, hogy rendezzük sorainkat, kiferérítsük a rendszert és megszüntessük az anomáliákat. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az állam nem teheti meg, hogy ebben a formában tovább finaszírozzon minket. Egy hajóban evezünk mindannyian, és a hullámok már át-átcsapnak a fedélzetre, miközben térdig állunk a vízben. Minden ballaszttól meg kell szabadulnunk, különben elsűllyedünk. Az LFB azonban önmagában nem képes végrehajtani a szükséges változásokat. Ehhez támogatásra, együttműködésre van szükség mind tulajdonos, versenyszervező és a futtatók részéről is.

 

- A kötelező feladatok mellett, biztosan akad még egyéb, kiegészítő jellegű, technikai feladat is.

 

- Természetesen. Egy nagyon részletes versenyintézőségi programot szeretnénk létrehozni, amely során a V.I. tagok folyamatos oktatásban és továbbképzésben részesülnek majd. Szintén szeretnénk megalkotni egy versenyintézőségi kézikönyvet is. Az LFB-re vár a versenynapok feldolgozása is, gondolok itt a már említett fogadásra, de a látogatottságra, vendéglátó helyek forgalmára is, illetve minden olyan számszerűleg mérhető mutatóra, ami jelzi a lóversenyzés általános állapotát. Szükségesnek látjuk továbbá a versenyszabályok átdolgozását, és egyértelműsítését. Ez vonatkozik mind az általános érvényű szabályokra, mind a verseny lebonyolítás szabályaira. Kézikönyvet kívánunk kiadni zsokék, hajtók, idomárok és futtatók számára.

 

- Nézzünk az LFB-re most egy kicsit a futtatók és a tenyésztők szemszögéből!

 

- Köszönöm a kérdést, pont erre szerettem volna rátérni. Az idei év egyik újítása a futtatói prémium bevezetése lesz hazai tenyésztésű lovak tulajdonosai számára. Ennek a lényege, hogy a tulajdonos a versenydíjon felül még külön, előre meghatározott százalékarányú futtatói prémiumra, vagy ha úgy tetszik különdíjra jogosult lovának győzelme vagy pénzdíjas helyezése esetén. Ez az intézkedés lesz a zászlóshajója új tulajdonosi programunknak. Kiadványokkal, külön programokkal szeretnénk a potenciális érdeklődőket közelebb hozni a lóversenyzéshez. Tervbe van véve egy lóverseny múzeum alapítása is, de aki nem csak nézelődni szeret, vásárolni is tud majd mindenféle lóversenyzéssel kapcsolatos csecse-becsét, a bögrétől kezdve a pólón át, az autóra ragasztható matricáig, kulcstartóig.

 

A tulajdonosi programhoz visszatérve kampányt kívánunk szervezni a szindikátusi forma népszerűsítésére. Ezzel szélesebb tömegeket kívánunk bevonni a sportba.

 

A tenyésztés egy kicsivel érzékenyebb kérdés. Annyit elmondhatok, hogy bármikor készek vagyunk a tenyésztőkkel ésszerű keretek között, érdemben tárgyalni. Erre a legmegfelelőbb formát egy Lóverseny Kerekasztal életre hívásában látjuk, ahol a minisztérium, a versenyszervező, a tenyésztők, a futtatók, a trénerek, a lovasok és hajtók, de még a versenyzésben dolgozók is képviseltetnék magukat.

 

- Mondjon valami biztatót magáról a Kincsem Parkról is.

 

- Három szó: versenypálya rekonstrukciós program. E program keretein belül teljesen felújítják a futófelületeket. A költségvetést jóváhagyta a tulajdonos, az első kapavágásra várunk. Azt nem tudom, hogy a mindenki által csak Jurassic Park-nak nevezett terület sorsa mi lesz, de jelenleg ez is nagy sikernek mondható. Tavaszra megújult pálya várja majd a látogatókat, és azokat, akik a 2011-es szezon tematikus versenyeire érkeznek majd.

 

- Tematikus versenyek? Ez alatt mit ért?

 

- A Millenniumi Díj napján szeretnénk megtartani az első tematikus versenyt. Valójában nem a verseny tematikus, hanem a verseny adja a látogatók öltözetének a témáját, stílusát. Azt tervezzük, hogy akik aznap a Millennium korát idéző ruhában jönnek ki a Kincsem Parkba, különböző kedvezményeket kapnak majd. Olcsóbban ehetnek, ihatnak, vagy ingyen fogadási kupont kapnak, esetleg mindkettő. Hasonló terveink vannak a Kanca Díj napjára, bár itt nem a korhű ruhák kerülnek majd előtérbe, hanem díjaznánk a legcsinosabb jelenlévő hölgyet.

 

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy az öltözködésről beszéljek. Komoly változások várhatók a pályán. A jártatóba nem lehet majd rövid nadrágban, gallér nélküli felsőben vagy nyílt lábbeliben belépni. Én személy szerint javasoltam a farmerruházat viselésének átgondolását is, ebben még nincs megállapodás, valamint azt is, hogy bizonyos alkalmakkal, mint például a Derby, nyakkendő nélkül se lehessen a kiemelt helyekre bejutni.

 

- Nagyon köszönöm az interjút, Horváth úr. Sok sikert kívánok céljaik megvalósításához.

 

- Köszönöm én is a lehetőséget. Szerkesztő úrnak múltkor Shakespeare jutott eszébe. Így a beszélgetés végén még mindig borúlátó?

 

- Épp ellenkezőleg. Tudja melyik irodalmi nagyságra gondolok?

 

- Vajon ezúttal melyikre?

 

- Aldous Huxley-ra és halhatatlan alkotására, vagyis csak a mű címére: Brave New World (Szép új világ)...


 

A bejegyzés trackback címe:

https://tavoszlop.blog.hu/api/trackback/id/tr312628301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

SlafRock · http://holdontul.wordpress.com/ 2011.02.01. 14:54:49

Gratulálok a kinevezéshez, az eddig elért eredményekhez, és a cikkekhez is!

MISKY KÁROLY 2011.02.03. 12:53:16

Kedves Pejko ur, tisztelt foszerkeszto ur, es megragadom az alkalmat, a szenteletu atyat is baratilag ölelem!

A *** elotti reszhez:
Szamomra az esztendo ennek a hangulatos irasnak keltezesevel kezdodik.
En mar annyit meltattam sorait, kedves Pejko baratom, hogy mar komoly szellemi kihivas szamomra, hogy tetszesemet, irasaihoz hasonloan megujulva ontsem szavakba. Koszonom a bàli hangulatot, igy a bàli szezon kezdeten.

A *** utani reszhez:
Gratulalok a, bizton mondhatom, megerdemelt kinevezesnek, sok erot es erot ado sikert kivanok az egesz Bzottsagnak.
A Kanca Dij napjat es a versenynap legszebb holgyenek kiletet kivaltkepp varom, nem beszelve az iranyu kivancsisagomrol, hogy a feminista mozgalmak vajon mennyire lesznek felhaborodva, hogy a kanca dij szepe egy holgy lesz. Bizom benne, hogy ez a disszonancia a szervezok figyelmet nem keruli el, ha megis, akkor tisztelettel kerem a Bizottsagot, hogy tegye meg a megfelelo lepest miutan vizionalta a hetfoi (bulvar)lapok hasabjain a nyertes hölgyet abrazolo kepalairast: 2011 legszebb kancaja.

Maradok tisztelettel,

MK

u.i.: A tisztelt olvasok megnyugtatasakent kozlom, a Magyar Derby Koktel Bizottsag teli almat alussza. Amint az elso rugyek kipattannak uj elet sarjad az elnokben is.

Kupec 2011.02.03. 12:58:22

Kedves Pejkó, Károly!

Boldog új évet kívánok, sok kipattanó tavaszi rügyet és az Istentől fagymentes virágzást kérek az egész magyar lósportnak!

Kovács Ödön Pejkó 2011.02.06. 11:10:34

@MISKY KÁROLY:

Kedves Karcsi Bátyám,

Köszönöm az elismerő szavakat. A Kanca Díjjal kapcsolatos észrevétele fenomenális, (feminomenimális - ugye Kanca Díj) remélem a political correctness harcos aktivistái elsiklanak e részlet felett. Minden esetre éleslátásból és humorérzékből ismét jelesre vizsázott Misky sporttárs! Minden jót kívánva maradok őszinte híve,

P.

Kovács Ödön Pejkó 2011.02.06. 11:15:47

@Kupec:

Drága, jó Kupec Úr,

Köszönöm jókívánságait, amelyeket igyekszem továbbítani az általam ismert lósport aktivistáknak. Remélem mihamarabb személyesen is találkozhatunk. Fogadja szívből jövő üdvözletemet. Maradok tisztelettel őszinte híve,

P.
süti beállítások módosítása