Foltozgatás vagy újraszabályozás, avagy mi az a ”baseball szindróma”?

2010. június 18-án a Lovasok.hu oldalon felhívás jelent meg a Galopp Versenyszabályzat (GVSZ) korszerűsítésére. A hazai galopp versenyló tenyésztőket képviselő egyesület a Nemzeti Lóverseny Kft-t (NL) teszi felelőssé, hogy nem működik együtt a szabályozási folyamatban, így a magyar lóversenyzés jövőjének biztosítása érdekében egyedül kívánják folytatni a munkát, melyben várják a többi érdekelt és galopp szakember segítségét.

Az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület titkára, Horváth Zalán nyilatkozott a Távoszlopnak az ügy hátteréről. 

Az önök egyesülete hogyan fogadta a felhívást?

Meglepődéssel. Hiszen egy hete tartottuk az első „galopp kerekasztal” megbeszélést, amelyen ott volt minden galoppversenyzésben érdekelt egyesület képviselője, és éppen a legalapvetőbb szakmai kérdésekről volt szó. Akkor a tenyésztők egy szóval sem említették ezt a tervüket, most akkor kihez szól a felhívásuk?

A Galopp Versenyszabályzat valóban korszerűsítésre szorul?

Lehetne rajta finomítani, de most ez abszolút sokadrangú kérdés. Aki nyitott szemmel jár a hazai lóversenyzésben, az láthatja, hogy továbbra is a magyar lósport fennmaradása az elsőszámú probléma. A pénztelenséget kell sürgősen megoldani, mert a NL Kft. jelenleg is fizetésképtelen helyzetben van. A versenyszervező (NL) és Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft. a múlt héten került a Magyar Fejlesztési Bank irányítása alá, ami ezentúl a tulajdonosi jogokat gyakorolja. Ráadásul rövidesen vezetőváltásra kerül sor a hazai lóversenyzésben. Tehát alapkérdésekre kell most koncentrálni.

Hogyan érintheti ez a tulajdonosváltozás a hazai galopp- és ügetőversenyzést?

Az imént alapkérdéseket említettem, nem véletlenül. A GVSZ foltozgatása helyett egy teljesen új rendszer felépítésére készülünk! Kezünkben van és a kormányváltásnak köszönhetően startra kész a Nemzeti Lovas Stratégia, melynek lóversenyzést érintő anyagát az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület készítette és egyesületünk elnöke, Pécsi István szakértőként vett részt az egy évig tartó alkotó munkában. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a hazai lóversenyzés, a Kincsem Parkkal és Alaggal együtt egy átfogó nemzeti lovaságazati fejlesztési program részeként tagozódik be a nagy rendszerbe. És higgyék el, ez a mi szerencsénk, mert a lóversenyzés önmagában (Overdose ellenére) kevesek fantáziáját mozgatja meg, és önállóan lehetetlen lobbizni az érdekében.

A lósport népszerűsége és ismertsége vetekszik a magyar baseball bajnokságéval. Ez lehet, hogy borzasztóan hangzik, de így van. Ki hallott pl. a Szentendre Sleepwalkers csapatáról? Pedig ötszörös magyar bajnokok és hazai bajnokság hat csoportjában 32 csapat játszik.

Mikor kezdődhetnek el a változások a lóversenyzésben és ki indítja el azt?

A változások már elkezdődtek. A „galopp kerekasztal” megindulása, melynek fő célja egy lóverseny szövetség megalakítása, már jelzi, hogy vannak törekvések a jobbításra. Azonban mégis látni kell, hogy az ütőkártyák az állam kezében vannak, rajta keresztül tudunk csak belenyúlni a rendszerbe. Nem a tenyésztőknek kell megmondani, hogy milyen szabályok szerint rendezzen versenyeket az NL Kft, ami 100%-nak állami tulajdonban van, és onnan kapja az évi majdnem 1 milliárdos támogatást. Nem véletlen, hogy az NL Kft. képviselője nem vesz részt a GVSZ-t módosító úgynevezett „kódex bizottság” ülésein, mert jogszerűtlennek tartja annak életre hívását. A tenyésztőknek véleményem szerint egy dolguk van: kiváló minőségű versenylovakat előállítani, amelyek eséllyel veszik fel a versenyt a Nemzeti Díjban vagy a Magyar Kancadíjban, netán külföldön. Sajnos az idei eredmények is mutatják, hogy ebben a tekintetben katasztrofális a helyzet.

Ez nem azt jelenti, hogy a civil szervezeteknek ne lehetne beleszólásuk a történésekbe és természetesen a hazai tenyésztésnek is óriási szerep jut egy megújuló lóversenysportban. A piac ellen azonban nem lehet dolgozni, ezért mindenféle támogatás (tenyésztési prémium, tulajdonosi prémium, magas színvonalú Nemzeti Ménes) ellenére a nagydíjakban a jövőben is csak kimagasló képességű hazai tenyésztésű versenylovak tudják felvenni a versenyt az importokkal.

Visszatérve az eredeti kérdésre: a Lóverseny Összefogás két éve azzal a céllal alakult, hogy ne születhessenek szakmailag megalapozatlan döntések. Ennek a szervezeti megoldása, azonban az új tulajdonos feladata. Prioritása annak lesz, hogy mindenki a saját területére koncentráljon, ott nyújtson maximálisat, és akkor kitörhetünk a „baseball szindrómából”.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.