Boldog békeidők 

Könnyebben siklott a toll a papíroson a pompás győzelem után! Vidámabban táncolt a napfény a kristály hamvedren, és a tapperre szálló legyek is sokkal ünnepélyesebben, mondhatni diadalittasan dörzsölgették lábaikat. A kalamáris rézkupakját olyan fényesre suvickolta a szobalány mint még soha, csak azért, hogy tovább maradhasson a szobában, és közben szemérmesen, de mégis némi hamissággal a szemében azt búgta:

- Az én uram egy krajcárt sem tett a lóra. Nem az a fajta hál' Istennek... Ahogy ezt a levetett, borfoltos inget nézem, maguk urak, bezzeg jól mulattak. Egy cigány még mindig itt téblából a ház előtt a hegedűjével.

- Ne fecsegjen annyit lelkem, itt van két hatos, az egyiket adja neki és szedje most már maga is a lábát.

- Aranyból van a Pejkó úr szíve...

Így kezdődne írásunk, ha Overdose 1873-ban aratta volna tizennegyedik győzelmét. A verseny azonban alig pár napja ért csak véget, s a monogramos papírt matt klaviatúra helyettesíti, szó sincs tintáról és cselédről, nem is beszélve arról, hogy nem Pesten, hanem Yorkshire-ben folytatódik történetünk, amely Overdose őseinek történetét mutatja be. A dátumot azonban nem véletlenül kanyarítottuk ide. 1873. Ekkor aratta első győzelmét Doncaster, aki hősünk felmenői közül az első kapcsolatot jelenti Magyarországgal.

Doncaster (Stockwell – Marigold) 1870-ben született Sir Tatton Sykes ménesében Sledmere-ben. A lóversenyrajongó családban hagyományai voltak a tenyésztésnek, mégis az excentrikus Sir Tatton egy hirtelen gondolattól vezérelve eladta egész apai örökségét, majdnem mindenét pénzzé tette, s templomok építésébe, illetve restaurálásába kezdett. Ekkor adta el All Hearts No Peel (Csupa Szív Semmi Duma) nevű lovát is, akit James Merry vásárolt meg. Az új owner-nek nem tetszett a név, s a sárga csikót átkeresztelte Doncaster-nek. Biztosan azért nem tetszett neki, mert Cambridge-be járt egyetemre, s a No Peel-ről mindig a fennhéjázó Oxford-i diákok jutottak eszébe, akiket burgonya héjjal etettek a XVII. században elhitetve velük, hogy ez a pestis megelőzésének egyetlen hatásos módja. Hosszú évek teltek el, mire ráuntak a silány kosztra a deákok, s az ebédlő falába vésték: No peel. (Nem kérünk héjat.) Az angol nyelv szólásként őrizte meg a hajdani graffitit (ma is látható – Christ Church College, Great Hall, a lépcső alján), amely körülbelül azt jelenti, hogy „csak semmi átlátszó duma”.   

A háromévesen a 2000 Guineas-ben debütáló Doncaster még új névvel sem ígérkezett nagy tehetségnek, helyezetlen lett, de pár hétre rá a Derby-t már könnyedén nyerte. Ekkor már tudták, nem akármilyen ló. A Grand Prix de Paris-ban harmadik, a St. Leger-ben fejhosszal második lett ugyanabban az évben, négyévesen megnyerte az Gold Cup-ot Ascot-ban, és első lett a Goodwood Cup-ban. Egy év múlva ismét Mr. Merry-nek adta át Viktória királynő az Arany Kupát, sőt két nappal ezután Doncaster megnyerte az Alexandra Plate-et is. Harmadik szezonja végén idomárja, Robert Peck tízezer fontért (egy tanár tizenöt évi fizetésének megfelelő összegért) megvásárolta a lovat, de rögtön tovább is adta Hugh Lupus Grosvenor-nak, Westminster 1. hercegének. Jó oka volt erre: a herceg 14 ezer font sterlinges ajánlata. Az alkoholizmust és a fogadást mélységesen megvető herceg Eaton Stud nevű ménesében állította fel lovát, ahol sikeres tenyésztő munka folyt. Itt született meg történetünk következő alakja Bend Or is, és az 1885-ös 1000 Guineas-t nyerő Farewell.

Ne siessünk azonban annyira, Doncaster élete nem Angliában fejeződött be, hanem Magyarországon. Történt ugyanis, hogy 1884-ben Erzsébet császárné, Ferenc József boldogtalan felesége Angliában járt, s a herceg birtokán látogatást téve annyira megtetszett neki a sárga mén, hogy szép szemeit Hugh Grosvenor-éba mélyesztve megkérte, adja el neki. A herceg nem tudott ellenállni a kérésnek, s 5 ezer fontért megvált lovától. Doncaster-t a császárné asszony Magyarországra hozatta, s Kisbéren helyezte el. A Magyar Királyi Állami Ménesben nagy népszerűségnek örvendett az új ló, s nem telt el sok idő, míg Blaskovich Ernő is előjegyeztette az 1885-ös és 1886-os fedezési idényre Kincsemet. Két csikója született a Hungarian Wonder-nek Doncaster-től. Egyikük a tragikus sorsú Kincsőr volt, akit a Német Derby előtt megmérgeztek, másikuk Kincs, a kis árva (Kincsem röviddel ellése után hunyt el), aki eredményes versenylóként szolgálta gazdáját. Doncaster 1892-ben bekövetkezett haláláig élt Kisbéren.

Térjünk azonban vissza Angliába a Eaton Ménesbe, és jöjjön a következő Overdose ősatya, Bend Or (Doncaster – Rouge Rose). Bend Or-ról azt nyilatkozta Frederick James Archer, hogy a legjobb ló, akit életében lovagolt. Ez azért jelentős elismerés, mert Fred Archer volt az első igazi zsoké szupersztár. Tizenháromszor volt champion egymás után (!), huszonegy klasszikus versenyt nyert, ezek közt öt Epsom Deby-t. Egyet Bend Or-ral, 1880-ban. A ló élete tizennégy startjából tízet megnyert, kétszer lett második, csupán kétszer helyezetlen. Westminster hercege értékes trófeákat köszönhetett telivérének, hiszen nemcsak a már említett Derby-ben nyert, nem tudták legyőzni a Richmond Stakes-ben, a Prince of Wales's Stakes-ben (1879), a St. James's Palace Strakes-ben (1880), az Epsom Gold Cup-ban és a Champion Stakes-ben (1881) sem. A sárga Bend Or farát szürke, nyakát fekete foltok díszítették, e jellegzetes jegy néha utódainál is megjelenik, és jobb nevet nem találva e karakternek, Bend Or-foltoknak nevezik őket. Leghíresebb utóda Ormond volt, akit Hármas Korona nyertesként tart nyilván a történelem, de mély tisztelettel említsük meg azt is, hogy élete mind a tizenhat futását megnyerte. Sokan őt tartják a valaha élt legjobb angol versenylónak. Történetünk szempontjából azonban nem Ormond a lényeges, hanem Bend Or másik fia, Bona Vista.

Bona Vista (Bend Or – Vista) 1889-ben született, és tenyésztője nem volt más, mint Archibald Phillip Primrose, Rosebery 5. grófja. A kékvérű sportsman, akit nyolc és huszonegy éves kora között Lord Dalmeny-ként ismert a közélet, rendkívül rokonszenves figura. Kora ifjúságától rajongott a lovakért, s 1868-ban úgy döntött itt az ideje, hogy saját színeiben is kiállítson egy telivért. Ezzel azonban egy gond volt csak, mégpedig az, hogy Alma Mater-e Oxford-ban megtiltotta az undergraduate-eknek (egyetemi hallgató), hogy versenylovat tartsanak. Nem szeppent meg ettől grófunk, álnevet választott magának, s titokban ment tovább minden. Csakhamar rájöttek azonban a turpisságra, s egy évvel a diploma megszerzése előtt felszólították, hogy válasszon az egyetem és a lóversenyzés között. Archibald gróf szabadelvű gondolkodó volt, gyűlölte az olyan közeget, ahol ehhez hasonló választásra kényszerítik az embert. Gondolkodás nélkül hagyta faképnél vaskalapos professzorait. „No peel.” Talán nem meglepő, hogy mindez a már említett Christ Church College-ban történt. Tanulmányainak befejezetlensége nem akadályozta meg Earl Rosebery-t abban, hogy 1894 és 1895 között az Egyesült Királyság miniszterelnöke legyen a Liberális Párt színeiben. Pukkadozhattak az Oxford-i tanárok.

Még jóval Bona Vista megszületése előtt Rosebery gróf megnősült. A módos bankár, Mayer de Rothschild egyetlen leányát, Hannah-t vette feleségül. A Rothschild-ok híres lófuttatók voltak, az egyik leggazdagabb család Angliában, Hannah pedig takaros menyecske. Archibald-ot nem ejtették a fejére...

Képzeletbeli beszélgetés a házastársak között:

- Archie  kérem, hová indul? - nézett számon kérőn férjére Rosebery grófné.

- A yearling árverésre, kedvesem.

- Hány lovat akar venni?

- Még nem tudom... - felelte elpirulva a gróf, mert nem tudott jól hazudni. Önkéntelenül megérintette a       kabátja zsebében lapuló, ropogós bankjegyekkel degeszre tömött tárcáját.

- És mennyit akar eladni?

- Őszintén szólva egyet sem, édes angyalom, de ha már ezt a Bona Vista-t beíratta, kénytelen vagyok     meghajolni akarata előtt. - mondta a gróf, a legnyájasabb mosolyával.

- Nem tudok ellenállni magának, ha így néz rám. - gurgulázott az egykori Rothschild lány. Nem bánom, ha 1200 guinea-ért nem veszi meg senki, megtarthatja. 1200 guinea, egy farthing-gal sem   több! (A farthing a penny-nél is kisebb pénzegység volt, 1 penny = 4 farthing).

- Hannah, maga egy tündér! Remélem nem tér ma este korán nyugovóra. - mondta a gróf és jelentőség teljesen kacsintott. Most az asszony pirult el.

Az árverésen sokáig rendben ment minden, az 1200 guinea-s kikiáltási ár úgy tűnt megtette hatását, ám amikor az árverő épp koppantani akart kalapácsával, valaki feltette a kezét, és ezer-kettőszáz-ötvenet kiáltott, ízes Berkshire-i kiejtéssel. (Lehet, hogy igazából nem is akarta megvenni, gondolta majd úgy is rálicitálnak. Ismerős ez a sztori valahonnan...) A gróf arcából kiszaladt a vér, lógó orral ment haza, csak piszkálta villája hegyével aznap este a vacsoráját. Nem úgy, mint Charles Day Rose, a ló új gazdája, aki büszkén szemlélte új lovának elegáns járását, és már alig várta, hogy trénere, William Jarvis elkezdje a munkát. Bona Vista kétévesen egyet nyert, értékes helyezéseket szerzett kiemelt versenyekben. Élete legnagyobb teljesítményét a 2000 Guineas-ben aratta 1892-ben, de ezután már csak árnyéka volt önmagának. A szezon végén ménesbe vonult. Ivadékai közül kiemelkedőt senki sem alkotott Angliában. A történet azonban magyar szemmel nézve 1897-ben érdekes fordulatot vett.

Ekkor jelentkezett ugyanis a tulajdonosnál Esterházy Lajos herceg, aki 15 ezer guinea-ért megvásárolta Bona Vista-t. A mén hova máshova kerülhetett volna, mint Kisbérre, ahol 1909-ig fejtette ki áldásos tevékenységét. Sikereinek ékes bizonyítéka ötszörös apamén championsága (1902-1905, 1908). Leghíresebb ivadéka a legendás Patience (Bona Vista – Podagra). A kilenc versenyéből összeset megnyerő kanca győzött a Szent László Díjban, az Osztrák és a Német Derby-ben, a Magyar és az Oszták Kancadíjban, az Ausztria Díjban és a Milleniumi Díjban. Overdose nem egyenesági leszármazottja, de ez nem számít. A veretlenség ebben a családban visszatérő motívum. Bona Vista 1909-ben hunyt el, rendkívül komoly nyomot hagyva a magyar lótenyésztésen.

Hogy eljussunk Overdose-ig, Bona Vista fiát, Cyllene-t (Bona Vista - Arcadia) kell követnünk, aki 1895-ben született Charles Day Rose ménesében. A május végén világra jött csikó egyáltalán nem volt kedvére tulajdonosának, kicsi volt, fejletlen, alig akarták megtartani, nem látták értelmét, hogy klasszikus versenybe nevezzék. A satnya csikónak Hermész isten szülőhelyének a nevét adták (Kyllini, Cyllene), gondolták ez talán segít. Csodák csodája, használt a módszer. Egy évvel később, rá sem lehetett ismerni a gyönyörű yearling-re, de a nevezésekről addigra már lecsúsztak, nem lehett korrigálni a hibát. A drága utónevezést túl kockázatosnak tartották. A rendkívül tetszetős küllemű Bona Vista kétéves korában öt startjából négyet megnyert, majd háromévesen elhódította a Jockey Club Stakes-et. A csúcsra egy év múlva 1899-ben ért fel, amikor drámai küzdelemben megnyerte a Gold Cup-ot Ascot-ban. Karrierjének végén a mérlege tizenegy start, kilenc győzelem volt. Ménesbe 1900-ban vonult, de nem kapkodtak utána a tenyésztők, hiányolták, hogy klasszikus versenybe soha nem futott. Így ment ez 1905-ig, amikor fia Cicero, megnyerte a Derby-t. Új szereplő lépett ekkor a színre, Sir William Bass. Harmincezer guinea-ért megvásárolta a lovat és a Newmarket közeli híres ménesben, Egerton House-ban állította fel. A ménes tulajdonosa Richard Marsh csak fintorgott az ötletre, jó pénzért eltartotta Cyllene-t, de folyton duruzsolt Sir William fülébe, hogy adják el a lovat, mert nincs benne fantázia. Olyan ménekkel, mint a többszörös klasszikus nyerő Ayrshire és Common nem veheti fel a versenyt. Lassú víz partot mos. Amikor 1908-ban egy argentin ménes, a híres Ojo de Agua jelentkezett, hogy szívesen megvásárolnák a telivért, nem sokat teketóriáztak a Newmarket-iek, megkötötték az alkut, s a sárga 1908. július 24-én elindult Argentínába. Soha többé nem látták Angliában.

1909-ben Minoru, 1910-ben Lemberg, 1912-ben Tagalie nyerte az Epsom Derby-t. Három ló, de egyvalami mégis közös bennük. Mindhármuknak Cyllene volt az apja. Sir William és Mr. Marsh kemény árat fizettek türelmetlenségükért. A mén Argentínában nemzeti hőssé vált, csak így emlegetik: „Cyllene, no tiene precio.” (Cyllene, akinek nincs ára – azaz megfizethetetlen.) Új hazájában négy klasszikus nyerő származik tőle: Energica, aki El Gran Premio Carlos Pellegrini-t (St. Leger) nyert 1913-ban, Saint Emillio, Gaulois és Pulgarin akik El Gran Premio Nacional (Derby)-t nyertek, Pulgarin a Premio Classico Polla de Potrilos-t (2000 Guineas) is begyűjtötte. Cyllene 1925-ben távozott, Ojo de Agua temetőjében alussza örök álmát.

Családtörténetünk következő szereplője az 1902-es születésű Polymelus (Cyllene – Maid Marian). Versenyeredményei kiemelkedőek, harmincegy futásból tizenegyet nyert, köztük olyan remek versenyeket, mint a Richmond Stakes, Duke of York Stakes (kétszer), Champion Stakes, Princess of Wales's Stakes, s szintén nem megvetendő hét második helyezése. Ménesben azonban sokkal nagyobbat alkotott. 1914, 1915, 1916, 1920, 1921. Ezekben az években Nagy Britannia és Írország legsikeresebb apaménje volt, egyebek mellett annak köszönhetően, hogy fia, Pommern 1915-ben Hármas Koronát nyert, 1916-ban lánya Fifinella megnyerte a Derby-t és az Oaks-ot. (Itt álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk át még egyszer. Egy kanca két egymást követő napon lép pályára. Mindkét versenyt megnyeri. A Kanca Díjat és a Derby-t!) Egy újabb Derby 1921, a nyerő Humorist. A hűséges öreg Polymelus 1924-ben lehelte ki lelkét tulajdonosa és tenyésztője Solomon „Solly” Joel Berkshire-i ménesében.

Bár előző írásunkban azt mondtuk, hogy kétrészesre tervezzük munkánkat, e ponton mégis jobbnak látjuk azonban, ha három lesz belőle, megengedve, hogy esetleg még több. Nyolc fantasztikus mén választ el már csak bennünket Overdose-tól, de mindegyikük tekintélye megköveteli, hogy ne hányaveti módon, a puszta tények felsorolásával mutassuk be őket. A következő rész Phalaris-szal kezdődik majd, 1913-ban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.