A 2010. június 13-án megtartott „galopp kerekasztal" megbeszélést követően a frissen alakult Magyarországi Angol Telivér Futtatók Egyesületének elnöke, Losonczi Gábor adott interjút a Távoszlopnak.

Mi volt az összejövetel célja?

Az összejövetel célja az volt, hogy a régebbi és az elmúlt négy hónapban megalakult új galopp egyesületek delegáltjai ezen a megbeszélésen – melyek reményeink szerint legalább 4-6 hetente folytatódnak és ismétlődnek - megtárgyalhassák azokat a problémákat, melyeket közösen kell megoldanunk. Ezen kívül a legfontosabb dolgokban szintén közösen kell, hogy fellépjünk, mert csak erős egységben tudjuk az érdekeinket képviselni és érvényesíteni. Ezek között vannak azonnal megoldandó feladatok és vannak közép és hosszú távú feladataink. Egy a lényeg dolgozni, dolgozni és harmadszor is dolgozni a galopp versenyzés jövője, fejlődése érdekében. A rendszerváltást követő húsz év után nem itt kellene, hogy tartson a lóversenyzés ahol ma tart. Ez alatt sok mindent értek anyagi, szakmai és tartalmi dolgokat beleértve a lóversenyzés társadalmi elfogadottságát is. Lehetetlen helyzet, hogy Magyarországon a lóversenyzés „becsülete” szinte a nullával egyenlő, sőt inkább deklasszált lenézett sport, mint sem elfogadott. Ezen változtatni kell és reményeim szerint fogunk is.

Született-e konkrét megállapodás az egyesületek között?

Elvi megállapodások születtek ezen a megbeszélésen. Azért is nagyon hasznos volt a vasárnapi tárgyalás, mert minden egyesület képviseltette magát és kifejthette a véleményét a galopp sport helyzetével kapcsolatban. Sok érdekes javaslat hangzott el. A fő vonalakban mindenki egyetértett és ez nagyon fontos. Természetesen vannak nézetkülönbségek az egyes témák megoldásával kapcsolatosan, valamint a témák fontossági sorrendjét illetően, de pont azért ültünk és ülünk le a jövőben is tárgyalni egymással, hogy közös nevezőre jussunk a megoldásokat illetőleg.

Melyek azok a sarokpontok, melyek közös elfogadása elérhető közelségbe hozná egy jövőbeni Lósport Szövetség megalakulását?

Három dolgot emelnék ki melyeket mindenki nagyon fontosnak tart. Az első, hogy a parlament alkossa meg a Lóversenytörvényt, ahogy például megalkotta a Filmtörvényt. Hogy a saját szakmámnál maradjak a filmtörvény megalkotása előtt elég kaotikus állapotok uralkodtak a filmszakmában. A törvény megalkotása óta nagyjából helyére kerültek a filmszakmában a dolgok. Nem azt mondom, hogy az óta minden tökéletesen működik de az irányvonalak nagyjából átláthatóak és követhetőek. Ezért lenne szükség egy hasonló törvényre a lóversenyzéssel kapcsolatban is mely átfogná a tenyésztést, a versenyrendezést, a versenyszervezést valamint a fogadásszervezést egyaránt. Ha ez megvalósulna, akkor függetlenül a pártoktól, az éppen a hatalmat gyakorló kormányoktól , vagy bármilyen kormánytisztviselő lóversenyzés iránti szimpátiájától vagy unszimpátiájától, biztosítva lenne törvényi szinten a magyar lóversenyzés jelene és jövője.

A második, amely teljesen szakmai kérdés , hogy a GVSZ-t tehát a galopp verseny szabályzatot a jelenlegi viszonyokhoz - néhány pontjában - át kell alakítani. Harmadik témánk szervezeti kérdést érint. Úgy látjuk, hogy hasznos lenne számunkra, hogy megalakítsuk a Magyar Galoppegyesületek Szövetségét melybe minden egyesület a saját súlyának megfelelően, delegálhatna képviselőket. A szövetség megalakítását minden egyesület képviselője megszavazta és elfogadta és két hét múlva ülünk le arról tárgyalni, hogy hány tagú legyen a szövetség elnöksége. Vannak, akik hét, mások tíz fővel képzelik el a jövőt. Tulajdonképpen szerintem mindegy csak működjön jól az a lényeg. És itt akár az egyesületekről beszélünk akár a szövetségről a lényeg a működésen, a munkán van.

Semmi értelme egyesületesdit meg szövetségesdit „játszani” ha senki nem tesz semmit. Akkor ugyanis gittegyletekké válunk és a ködszurkáláson kívül semmi értelme nem volt és nem lesz ezeknek a megalakult egyesületeknek és szövetségeknek. Ha minden hónapban összejövünk, elmondjuk a megoldandó problémákat, megállapítjuk , hogy milyen „okosak” vagyunk de senki nem csinál semmit, akkor ugyan ott fogunk még egy-két év után is tartani, mint az elmúlt húsz évben. Nagyon erősen kell a szó jó értelmében lobbiznunk az érdekeink miatt, mert helyettünk senki sem fogja elintézni és megoldani a lóversenyzést érintő problémákat és gondjainkat.

Melyek a legsürgetőbb feladatok?

Nagyon sok a megoldandó feladat. Gondolok itt a már olyan „lerágott csontokra” mint az országos fogadásszervezés, de beszélhetnénk a lóversenyzést érintő reklám marketing munkáról is. Áldatlan állapot – hogy csak az elmúlt vasárnapról beszéljek – hogy egy Magyar Kancadíj napján kb. hat-nyolcszáz ember jön ki a versenyekre, miközben például egy világsztár zsoké is jelen volt a Kincsem Parkban Ahmed Ajtebi személyében. Érdekes neki nem volt zsenánt eljönni Angliából immár másodszor a Kincsem Parkban lovagolni. És kérem higgyék el nem a pénz miatt jött… Szeret itt lenni, mesélte nekem. El kellene érnünk , hogy a magyar közönség is szeressen itt lenni a pályán és a kiemelt versenyek társadalmi eseménnyé váljanak! Rang legyen egy Derbyn kint lenni. Rang legyen megjelenni a VIP páholyban. Ne legyen kérdés , hogy milyen öltözékben és milyen viselkedéssel mehetek fel a VIP-be és még sorolhatnám…

Köszönöm az interjút és a türelmüket.

A bejegyzés trackback címe:

https://tavoszlop.blog.hu/api/trackback/id/tr552084750

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.