A jövő egy világszínvonalú lovas-, verseny- és oktatási központ, ahol helyet kap galopp, ügető, fogathajtás, díjugratás, díjlovaglás, lovastorna, military, azaz valamennyi lovas szakág, és a több tízezres tömeg is a lelátókon.


 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vad kiáltozás töltötte meg hirtelen a mezőt. Mintha váratlanul megbolondultak volna az emberek ezrei. Padokra és székekre ugráltak. Lóneveket kiabáltak. A szemek kimeredtek.
A nők hisztérikusan visítottak.
– Innen úgysem látunk semmit a versenyből – mondta Rezeda úr. – Forduljanak meg, hölgyeim. Az emelvényen ül Alvinczi úr. Majd az ő arcáról ítéljük meg, hogy megnyeri-e a versenyt Ignác.(Krúdy Gyula: A vörös postakocsi, 1913)
 
A közel kétszáz éves múlttal rendelkező lóversenyzés aranykora 1827-től a második világháborúig tartott. Erre az időszakra tehető Kisbér epsomi győzelme. Ő volt az egyetlen magyar tenyésztésű telivér, aki győzni tudott az Epsom Derbyn (1873). A csodakancaként emlegetett Kincsem 1876-1879 között 54 versenyen indult és győzött. Az ő nevét viseli az 1925-ben kapuit megnyitó budapesti versenypályája a Kincsem Park. Budapest 1944-es, második világháborús bombázása a lendületet kapott lóversenyéletet nagymértékben visszavetette. 
 
„Hölgyeim, csupán az éjjeli kasszírnők és félvilági lepkék szoktak turfra járni hétköznapokon – elmélkedett Rezeda úr.” (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi, 1913)
 
A XX. század legjobb lova Imperiál volt. 1962-1964 között nem akadt ellenfele a versenypályán, Magyarországon veretlen maradt.
 
A szocialista lóverseny rendszer – finoman fogalmazva – sok sajátságot hozott a sportágra, hiszen a magánemberek által tartott lovak versenyzését az állami pénzen nevelt lovak központi, tervutasításos módszer szerinti versenyzése váltotta fel, ami abszurdum.
 
 
A közelmúlt hőse Overdose. Története mesébe illő. 12-ből 12 győzelemmel veretlen, ami nagyon ritka a mai lóverseny világában. 2008 végén 3. volt a világranglistán, tavaly is még a világ legjobb 10 sprintere között tartották számon. És nem utolsó sorban rendkívüli marketingmunkát végzett itthon és külföldön egyaránt.
 
Hazánkban a lóverseny mindig az aktuális politikai elit befolyása alatt állt. A turf volt támogatott, betiltott és tűrt, sőt egyszerre tűrt és támogatott, vagy éppen elhanyagolt, valamint jelentős ingatlan értékéből kifolyólag eladásra ítélt is.
 
„Se tét, se hely, setét e hely.” (Csurka István: Egy fogadó lelkivilága, 1976)
 
A lóverseny alapvetően a gazdag emberek sportja, és az átlagemberek szórakozása. Elég arra gondolni, hogy Angliában a királynő bevonulása teszi a legmagasabb körök számára is vonzóvá az Epsom Derby-t, vagy hogy manapság a legnagyobb versenyistállóval az arab sejkek rendelkeznek.
 
„A lóverseny nagyipar. Arab pénzekkel, vidékies angol hagyományokkal, francia elszántsággal, ír zsenialitással. Ipar. El is túlozzák. És szerelem.” (Lóversenyen, Eri Kiadó, 2005)
 
A teljes cikk a LÓVERSENYSZEZON 2010 c. kiadványban jelent meg, amely az Összefogás a Magyar Lóversenyzés Jövőjéért Egyesület kiadásában jelent meg s a zipp.hu oldalán az alábbi link alatt olvasható:
 http://zipp.hu/sport/2010/05/04/a_magyar_turf_megint_szep_lesz

A bejegyzés trackback címe:

https://tavoszlop.blog.hu/api/trackback/id/tr951975147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.