Ahogy már az első részben említettem, az EMHF (European & Mediterranean Horseracing Federation) a kezdeményezője és motorja annak a folyamatnak, törekvésnek, hogy európai lóversenyzés szabályozása, rendszere és versenytechnikája valamint a versenyfeltételek homogénebbek legyenek. Üdvözlendő folyamat, ráadásul a kis országoknak egyre nagyobb szerepe lehet a globális lóversenyzés tekintetében, annak alakításában. Az aktuális meeting is ennek a jegyében zajlott Newmarketben, az angolok részletesen ecsetelték, hogy náluk hogyan működik a versenyüzem, ami nyilván sokaknak lehet egyfajta minta, másrészről viszont komoly szerepe volt az interaktivitásnak, a hallgatóság kérdezett, beleszólt, elmondta, hogy az adott országban hogy néz ki a rendszer adott szegmense, mik az esetleges hiányosságok és melyek azok a pontok, ahol már most egyezik a szabályozás.

2DSCN3859.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A félnapos konferenciára a Nemzeti Ménesben került sor, idilli környezetben. Az előadók a British Horseracing Authority magas rangú vezetői voltak, de mi is tulajdonképpen a BHA? Az szigetországi lóversenyzés vezető, irányító és szabályozó testülete. Feladatuk igen széleskörű és rendkívül összetett, szinte mindent felügyelnek, ami fontos, kezdve a pályákkal szemben támasztott kritériumoktól, a licenszeken, a versenyszabályokon keresztül, egészen az egészségügyi feladatokig. Az első szó Jamie Stier-é volt, (ő felel a versenynapok megfelelő lebonyolításáért és a szabályok betartásáért) aki köszöntötte a megjelenteket, és röviden ismertette az EMHF fentebb már említett céljait, és a „workshop” metodikáját, felépítését, majd átadta a mikrofont Richard Linley-nek, az egykoron nagyon sikeres ugró lovasnak, aki ma a senior pályafelügyelő. Természetesen, mint BHA tisztségviselő, ez nem egyetlen pályára vonatkozik, három társával együtt ellenőrzik mind a 61 licensszel rendelkező versenypályát, a 119 ún. Point to Point versenyteret, 1996 óta a cheltenhami Cross Country pályát, de hozzájuk tartoznak az arab- és póni versenyek is, és felügyelik az ezekhez kapcsolódó kutatásokat, fejlesztéseket és újítási folyamatokat. Munka tehát van bőven, aminek a brit lóverseny szerelmesei bizonyára nagyon örülnek. 1985-ben 472 síkverseny és 519 ugró meeting szerepelt az éves programban, 2009-re ezek a számok jelentősen nőttek. Az 590 „flat” meeting mellett az ugrólovak 567 versenynapon mutathatták meg, hogy mit tudnak. Ezek mellett pedig szinte a nulláról indulva az „all-weather” pályákon is megindult a versenyzés (Southwell mellett ma már Lingfield, Wolverhampton és Kempton, kissé különböző fajtájú futófelületein), egészen pontosan 323 alkalommal egy évben, ami 93%-os növekedést jelent. Mindennek az alapja a megfelelő minőségű versenypálya és a hozzájuk tartozó kiszolgáló létesítmények. Ennek fontosságát jelzi az a 21 pontból álló kritériumrendszer, mely gyakorlatilag a legapróbb részletekig felöleli a kérdéskört és a felügyelők minden versenynapot megelőzően, ellenőrzik, hogy az adott pálya megfelel-e ezeknek a követelményeknek, minden megfelelő állapotban van-e a futamok előtt. Nézik a futófelület állapotát, minőségét, a pályán található és szükséges összes jelölést, jelzést, a barriereket, a startboxokat és a céloszlopot, ugróversenyek esetén ellenőrzik a gátak és akadályok számát, fajtáját, azt, hogy megfelelnek-e a szabványnak. A versenyközegek helyiségei is a vizsgálat tárgyát képezik, legyen az a V.I. szoba vagy akár a célbírói torony. A közel három oldalas listáról nem hiányozhat a jártató, a világítás, a megfelelő és biztonságos áramellátás, az istállók, a beálló boxok, a kantin, a szállás és természetesen a megfelelő orvosi háttér sem, legyen szó lóról vagy emberről. Mivel minden versenyről van élő közvetítés, a TV stábok (ATR, RUK, esetleg BBC vagy CH4) is jelen vannak, természetesen minden igényt kielégítő „minőségben” és létszámban.

7DSCN3836.JPG

Visszatérve a futófelületre, annak mindenkori állapota különös jelentőséggel bír, legyen szó nevezésről, lejelentésről vagy magáról a versenyről. A „Going Stick” használatán kívül, a pályabejárás és egyéb szubjektív megfigyelések segítenek az aktuális feltérképezési folyamatban. Érdekesség, hogy ha egy adott versenynapon a lejelentések száma meghaladja a 10%-ot, akkor külön vizsgálatra kerül sor a protokoll szerint. A statisztikák alapján egyébként minél puhább a pálya, annál kisebb a valószínűsége a súlyos sérülések előfordulásának.

Szintén ezzel a kérdéskörrel foglalkozik, de egy szinttel feljebb, komplexebben kezelve azt, Fraser Garrity. Az előzőeket több pontban egészítette ki, illetve részletezte, érdemes lehet kiemelni, hogy minden versenypályán maximum annyi lehet az indulók létszáma, ahány beálló box-szal rendelkezik az adott létesítmény. Nem volt ez mindig így, az utóbbi években azonban ez alapvető feltétellé vált, minden egyes lónak a legoptimálisabb feltételeket próbálják biztosítani a pályán és azon kívül is.

Sean McDonald a mázsálók, starterek és bírók (nem V.I.!) főnöke, 43 alkalmazott munkáját irányítja, közülük 34 főállású, 9 pedig részmunkaidős (összesen egyébként közel 20.000 teljes munkaidős dolgozik a lóverseny üzemben a szigetországban). A mázsálás menete nem tartalmaz semmi extrát, ha össze szeretnénk hasonlítani a magyar gyakorlattal, leszámítva persze az elektronikus adatrögzítést és közlést. A kimázsálásnál 2 font (0,9 kg) többletsúly a megengedett, kompenzálván a kötelezően használandó biztonsági mellényt. Ha egy zsoké 4 fonttal (1,8 kg) lépi túl a deklarált súlyt a kimázsáláskor, nem lovagolhat a versenyben. A kimázsálást követően természetesen tilos bármilyen módosítást eszközölni a felszerelésen, ha valaki mégis megteszi, igen komoly pénzbüntetéssel számolhat.

3DSCN3863.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A verseny után 1 fontos (0,45 kg) eltérés a kimázsált súly alatt, automatikus vizsgálatot és diszkvalifikálást jelent. Ha egy zsoké 2 fonttal (0,9 kg) többel mázsál vissza, eltiltásra számíthat, persze csak akkor, ha semmi nem indokolja ezt az eltérést. Minden verseny után a pénzdíjat szerzett helyezettek mázsálnak vissza, de a közeg jogosult bárkit ellenőrizni a többiek közül is. Minden verseny meghatározó momentuma a start. Az indításért a starter felel, azért, hogy az a lehető legoptimálisabb legyen minden résztvevő számára. Személyzetével együtt ellenőrzi a startboxok állapotát és működését, valamint a gép megfelelő pozícióját. Problémás lovak mindenhol vannak, így Angliában is, központi adatbázis tartja nyilván azon telivérek nevét melyek „speciális elbánást” igényelnek a start procedúra során. Szintén regisztrálva vannak a kiegészítők, szemellenzők, kapucni stb., melyik lónál, mit és mikor használtak, és milyen eredményességgel.

1DSCN3855_1.JPG

Tavaly év végi adatok szerint közel 4.000 ló szerepel ezen a listán. Ha egy ló nem megfelelően viselkedik a startboxban, a starternek jogában áll lejelenteni, és akár minimum hat hónapra eltiltani. Mindkét esetben startpróba szükséges az újabb verseny előtt. Ha egy tréner lovainak több, mint 15%-a problémásan viselkedik a gépnél, automatikusan vizsgálják, hogy milyen ok állhat az esetek hátterében. Az angol gyakorlat szerint egyébként ezeket a nehezebben kezelhető lovakat vezetik először a startgépbe, és csak utánuk következnek a többiek. Az időmérő rendszer teljesen automatikus, a technika a V.I.-nek is segít, külön kamera figyeli a startgépet, hogy ők is tisztán lássák a versenyt megelőző pillanatokat. A bíró (12 kinevezett az összes pályára) felel a lovak azonosságáért, ellenőrzi a bejelentett színeket és a lovak felszerelését, pontos eredményt és célfotót közöl. Utóbbi esetben, munkáját a célfotó operátor segíti. A célbíró a lovak célba érkezése után néhány másodperccel már nem hivatalos eredményt (első négy helyezett) hirdet. Célfotót akkor kér, ha a befutási sorrend tekintetében, azt szabad szemmel nézve, kételye támad.

6DSCN3803.JPG

Érdekes lehet tanulmányozni azt a táblázatot, melyből megtudhatjuk, milyen összefüggés található a hosszak száma, az idő és a pálya minősége (good, good to soft, soft stb.) tekintetében, hiszen ez is alapját képezi a hivatalos bírói ítélet megállapításának, mely aztán az összes többi adathoz hasonlóan megy a „Weatherbys”-hez, a gigantikus központi „gyűjtőházba”.

Nigel Macfarlane a fegyelmi ügyek egyik vezetője. A versenynapokon öt főből álló Versenyintézőség működik, 2+3-as felállásban, azaz két profi „stewart” mellett három, ún. „raceday” versenybíró dolgozik. Az óvásokat 1+2-es létszámban bírálják el. A verseny közbeni szabálytalanságokat, legalábbis az óvás, a hátrahelyezés, vagyis annak tekintetében, hogy a végeredményt módosítsák, viszonylag enyhébben bírálják el, mint a kontinensen. Gyakorlatilag csak akkor nyúlnak bele a sorrendbe, ha a célban a két ló között minimális a különbség, vagy kirívóan durva a szabálytalanság. Ez persze nem jelenti azt, hogy elnézőek és elmarad a büntetés, kameraállások sokasága és maximálisan fejlett technikai berendezések segítik a V.I. munkáját abban, hogy egyetlen rossz mozdulat se maradjon észrevétlen, legyen az szabálytalan lovaglás, akadályozás, keresztezés, vagy akár az ostor nem megfelelő használata.

4DSCN3823.JPG

Nyilván mindenki hallott már az utóbbi fél évben nagy hullámokat kavart ostorhasználati szabályok módosításáról, melyet azóta is folyamatosan csiszolgatnak, finomítanak és meglehetősen sok kritikával illettek, de csak a kezdetekben. Az utóbbi hónapokban talán csitultak a kedélyek, a versenyek pedig ugyanolyan élvezetesek, mint korábban. Gyakorlatilag lónak és lovasának minden rezzenése, mozdulata rögzítve van, és képre kerülhet, mit, mikor és miért csinált, volt-e oka, mik a következményei, megállapítható-e a szándékosság stb. Csak az ostorhasználattal kapcsolatban oldalakat lehetne teleírni, de ugyanez vonatkozik minden másra is. A BHA honlapján is fellelhető szabályozást mindannyian kézhez kaptuk, kis piros-fehér könyvecske formájában. Nem akármilyen összeállítás! Mindig és mindenek előtt áll azonban az, hogy a versenyek maximálisan sportszerűek legyenek, különösen lényeges a lovasok és telivérek biztonsága és annak biztosítása. Tekintettel kell lenni arra, hogy, mint a világ egyik legnépszerűbb sportja, erre fogadásokat kötnek, nem is csekély mennyiségben. Éves szinten 1.500 versenynap, közel 9.000 futam és több, mint 90.000 induló! Irigylésre méltó! Csakúgy, mint a newmarketi Craven-meeting, ami másnap délután várt ránk…

…folytatjuk!

A bejegyzés trackback címe:

https://tavoszlop.blog.hu/api/trackback/id/tr884488449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása