A Magyarországi Angol Telivér Futtatók Egyesülete (MAFE) december 15-én megtartotta éves közgyűlését. Az Alagon rendezett találkozóra a tagság jó előre megkapta az értesítést, s az utolsó napokig rutin gyűlésként gondolhatott az alkalomra minden meghívott. Informális csatornákon keresztül azonban már november végén megtudtuk, hogy nemcsak az év eredményeiről számol majd be a vezetőség, hanem a meghívóban szereplő „tisztújítás” alpont valódi izgalmakat tartogat: lemondott Losonczi Gábor, az egyesület elnöke. Kiváncsian vártuk a fejleményeket.

 

A borongós decemberi estén, az alagi kastély környéke a mindennapos nyugalomhoz képest szokatlanul eleven volt. Egymás után érkeztek a magyar lósport legbefolyásosabb résztvevői. Jelen volt Siklósi Tamás, Mikóczy Zoltán, Pálfi Gábor, Nagy István, Tormási Gyula, Kovács Sándor, Sárközi Péter, Hitka Péter, Deák György, Ábrahám László, Junghaus Gusztáv, Orbay Gábor, Kocsis Edina, Elbert József, Miklósi Zsolt, és végül, de nem utolsó sorban, Búzási Pál, s megjelentek az egyesület pártoló tagjai is.

 

Az ülést Nagy István titkár vezette, aki a rá jellemző lényegre törő tömörséggel beszámolt az egyesület ez évi munkájáról. Felszólalásából megtudhattuk, hogy az egyesület munkája révén nem emelkedtek csillagászati magasságokba a bokszbérleti díjak, a futtatói számlákon lévő kötelező összeg nem olyan magas, mint, ahogy ezt a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovasstratégiai Kft. (NKLL, de engedjék meg a kedves olvasók, hogy egyszerűen csak „a Vállalat”-ként említsük a céget) eltervezte, s Nagy úr beszámolt a Galopp Versenyszabályzat körül folyó egyeztetésekről is (ez még nem egy lezárt téma, így erről majd később írunk bővebben). Az egyesület titkára kitért a Hendikepper Bizottsággal folyó azon egyeztetésekre is, amelyekről már korábbi írásainkban beszámoltunk. Személyes véleményünk szerint ez lesz a leghosszabban elhúzódó téma, lehet, hogy egy soha véget nem érő tárgyalássorozat vette kezdetét jó egy éve – a hendikepper állam az államban, nincs a világnak olyan tája, ahol a hendikepperrel meg lenne elégedve a futtató.

 

Hivatalosan nem tért ki rá a közgyűlés, azonban a jó hangulatú megbeszélésen a versenytitkárt is felemlegették itt-ott. Sok futtató nem érti, hogy miért nem végez informális egyeztetést a versenytitkár munkája során az egyesülettel – és ez csak egy észrevétel. De, hogy ne a levegőbe beszéljünk: mindenki számára egyszerűbb lenne, ha még a propozíció hivatalos megjelenése előtt, egyfajta gesztusként, Csapkovits úr megengedné, hogy a futtatók is rábólintsanak a kiírásra. Nagylelkű lépés lenne ez részéről, és lehet, hogy sok maszatolástól, utólagos huzavonától kímélné meg a feleket.

 

Az egyesület munkáját dicséri a Németh Ferenc Emlékverseny sorozat sikere is. Külön szeretnénk kitérni az egyesület létének, ha úgy tetszik, pszichológiai jelentőségére is. Tavaly óta befolyásos személyekből álló, energikus testület képviseli a magyar futtatók érdekeit. A Vállalat vezetése számol a futtatók akaratával, érdekeiket szem előtt tartja, és az a párbeszéd, amely bő egy éve tart a legmesszebbmenőkig szolgálja magyar futtatók érdekeit. Ehhez persze a párbeszédre nyitott menedzsment is kellett, Haál Gábor és csapata remekül vizsgázott tulajdonosi szempontból.

 

A külső szemlélő ezen a ponton azonban értetlenül áll az írás elején olvasottak előtt. Ha sikerekről tudunk csak beszámolni, miért van szükség tisztújításra? Nagy István az éves beszámoló után, amelyet a grémium egyhangúlag elfogadott ismét szót kért. Egy levelet tartott a kezében. Azt a levelet, amelyet Losonczi Gábor írt az egyesület tagságának. Feszült figyelemmel hallgatta mindenki a felolvasást, amelyből már az elején kiderült, hogy az elnök lemondásáról van szó. Losonczi úr összességében korrekt, úriemberhez méltó lemondó nyilatkozatot hagyott az utókorra. Az egyesület titkárához eljuttatott levél a szerző nyilvánvaló elkötelezettsége és lóverseny szeretete miatt itt-ott személyeskedésektől sem volt mentes, de ez nem is csoda. Az elmúlt évben nyilvánvalóvá vált, hogy a MAFE megkerülhetetlen és fajsúlyos szereplője a magyar lóversenyzésnek. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egyesület vezetését nem lehet másodállásban elvállalni. Egyértelművé vált a tagság számára, hogy a tavaly kitűzött, az egyesület tagsága által a beszámolóban egyhangúlag elfogadott eredményeket egy kemény mag érte el. Hogy is lehetne ez másként? Az is világos volt az egyesület tagsága előtt, hogy ennek a vezető erőnek, ennek a magnak, nem tagja az elnök.

 

Losonczi úr minden erényét szem előtt tartva s jóindulattal nyugtázva, személyét továbbra is nagy becsben tartva, az egyesület új elnököt akart.

 

 

Losonczi úr lemondását az elnökség lemondása követte. Nem kóborolt pásztor nélküli nyájként azonban az egyesület sokáig. A törvényt betű szerint ismerő jogász, Dr. Bakos Péter ügyvéd, a MAFE tagja, jelölő bizottságot állított fel, hogy a szervezet életében a keletkezett vákuumot megszüntesse.

 

A jelölő bizottság két embert nevezett meg: a kimagasló sikereiről jól ismert Pálfi Gábort és a kimértségéről, megfontoltságáról, higgadtságáról jól ismert, lóverseny berkekben népszerű Deák Györgyöt. Mindkét jelölt összeszedett, lényegre törő programbeszédben ismertette terveit a szavazás előtt. Minden megjelent előtt nyilvánvaló volt: nehéz lesz a választás. Következett a szavazás, a szavazatok megszámlálása, s végül felszállt a fehér füst.

 

Az egyesület tagsága Deák Györgyöt választotta elnöknek. Elnökségi tagok: Mikóczy Zoltán, Pálfi Gábor, Nagy István (titkár) és Orbay Gábor. Felügyelő bizottság: Ábrahám László (elnök), Kovács Sándor és Sárközi Péter.

 

A szavazás eredményének ismeretben engedtessék meg, hogy megjegyezzünk valamit, s ez távolról sem mellékes momentum az egyesület életében: a tagság nem véletlenül választotta újra Mikóczy Zoltánt és Nagy Istvánt. A kemény mag megmaradt. Még úgy is, megmaradt, hogy az alelnöki funkció (Mikóczy úr önkéntes visszalépése után) a jövőben Pálfi úré, és az eddigi alelnök Mikóczy Zoltán csupán elnökségi tag.

 

Régi-új vezetősége van tehát a MAFE-nek, a feladatok a régiek. A szavazás után a tagok elégedettnek látszottak a döntéssel, Pálfi úr elsőként gratulált, és kívánt sok sikert az új elnöknek. Új kézben nyugszanak a magyar futtatók érdekei, a kulisszák mögött folytatódik a munka. Ehhez kívánunk e lap hasábjairól is sok sikert és remek eredményeket Deák úrnak és az elnökség tagjainak.

 

A nap záró akkordjaként Mikóczy Zoltán varázsolt elő egy csinos ajándékcsomagot, s állt meg Nagy Krisztina előtt. Az egyesületben hivatalos tisztséget nem viselő fiatal hölgy egész éves, kitartó, lelkiismeretes és szorgos, adminisztratív jelegű, önként vállalt munkáját köszönte meg a tagság nevében.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://tavoszlop.blog.hu/api/trackback/id/tr953473873

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása